Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A stagnáló európai uniós agrártámogatások kapcsán az energiaültetvények fontosságára hívja fel a figyelmet közleményében a Biomassza Erőművek Egyesülete.
A közlemény emlékeztet arra, hogy az uniós büdzsé jelentős részét kitevő mezőgazdasági kiadások a következő hét éves – 2014-2020 közötti – költségvetési időszakban az elképzelések szerint nagyságrendileg a jelenlegivel megegyező mértékű, 371,7 milliárd euró lesz, de ezen belül kevesebb jut közvetlen támogatásokra. A nagy biomassza erőművek érdekképviseleti szervezete szerint a magyar gazdálkodóknak kiszámítható bevételi forrást jelenthet energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek értékesítése. Magyarországon ugyan jelenleg legnagyobb mennyiségben erdei faanyagot használnak biomassza alapú energiatermelésre, de nagyon jók a lehetőségek energianövények telepítésére. A 4,2-4,5 millió hektár szántóföldi növénytermesztés mellett több százezer hektárra tehető az a szántóterület, ahol hagyományos szántóföldi kultúrát még a támogatások mellett sem lehet gazdaságosan termeszteni, de energiaültetvényre hasznosítható lenne. A szakemberek hosszú távon 300-400 ezer hektárról beszélnek.
A mezőgazdasági haszonnövények eltüzelhető hulladéka jelentős, miután tilos a tarlóégetés, a teljes mennyiséget nem lehet a talajba szántani, és az állattartás visszaszorulásával csökkent a takarmányozási és almozási célra használt mennyiség is. A Pro Energia Alapítvány tanulmányát idézve a közlemény megjegyzi, hogy például egy hektáron megtermelt kukorica szára 4 tonnát tesz ki, aminek fűtőértéke kilogrammonként 3,1 kilowattóra (tonnánként 31 megawattóra). A repceszalma, illetve a gabonaszalma mennyisége hektáronként 3,5-3,5 tonna lehet, amiből viszont tonnánként 44 kilowattóra áramot lehet termelni. Szakértők szerint egy átlagos magyar háztartás éves áramfelhasználása mintegy 2.400 kilowattóra.
