Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Pontosan húsz évvel ezelőtt, a németországi Darmstadt városában épült meg a világ első passzívháza. Azóta Európában több ezer ilyen épület jött létre, ám Magyarországon még csak néhány.
Minderről a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által szervezett szeminárium keretében beszélt Nagykanizsán dr. Szabó Péter, a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetvezető egyetemi docense írja zalaihirlap.hu . Mint jelezte, 2006 végén már 6 ezer passzívház állt Európában, ezek közül minden hatodik nyugati szomszédunkban, Ausztria területén. A „sógorok” az állami szintű szabályozásban is élen járnak, Vorarlberg tartományban például 2007-től már csak a passzívház követelményeknek megfelelő lakásépítésekre adnak állami támogatást – s ezt várhatóan 2015-ig az egész ország területén bevezetik. Ehhez képest Magyarországon csak néhány passzívház található – mármint olyan épület, amelyben a napenergiából, a belső hőforrásokból, valamint a visszanyert energiákból fedezhető a kellemes hőérzet, külön aktív fűtőrendszer használata nélkül. Emellett persze számos mutatónak kell eleget tennie a háznak, többek között a szellőzés hatásfoka jobb kell legyen 75 százaléknál, s a kialakításnál sem szabad hőhídnak keletkeznie.
Dr. Szabó Péter nem titkolta: egy ilyen ház előállítása bizony drágább, mint a hagyományos épületeké. A német tapasztalatok alapján a költségek 15–20 százalékkal magasabbak – ám a megtérülési idő nem túl hosszú, mindössze 8–10 esztendő. – Sokan hivatkoznak arra, hogy Magyarországon nincs értelme passzívházakat építeni, mert kevés a napsütés. Ezt cáfolja az ilyen szempontból nálunk rosszabb helyzetben lévő Ausztria példája – mutatott rá dr. Szabó Péter. Az egyetemi docens jelezte: ökoszisztémánk megőrzése érdekében már nem halogathatjuk tovább a megoldásokat. Európában például az összes energiafelhasználás 37 százaléka kizárólag a házak fűtésére és melegvíz-előállításra fordítódik. Számításai szerint Magyarország teljes energiafelhasználásának a negyede megtakarítható lenne kevesebbet „fogyasztó” épületek létrehozásával.
A passzívház persze akkor működik a leghatékonyabban, ha minimálisra tudjuk csökkenteni a hőveszteségét. Ehhez például a hőleadó felületeket csökkenteni kell – ebből a szempontból az ideális a félgömb alakú ház lenne. Rendkívül fontos a hőszigetelő anyag használata – a polisztiroltól az ásvány- és kőzetgyapoton keresztül a parafáig sok minden alkalmas erre –, méghozzá oly módon, hogy az teljesen körbevegye a házat. A hőszigetelő anyag vastagsága faltípustól függ. Szabó Péter szerint 10 centis vasbetonra 30 centiméteres, míg 38 centis Ytong falazóelemre 18 centiméteres hőszigetelés kell. Mindez úgy, hogy hőhíd gyakorlatilag ne alakulhasson ki.
Egy korábbi anyagaink a passzívházakról:
[media id=100 width=320 height=240] [media id=93 width=320 height=240] [media id=90 width=320 height=240]