Négy mázsa kenyeret dobálnak évente a Feneketlen-tóba

Napozóhelyért verseng az ékszerteknős a mocsári teknőssel, míg a tőkés réce nagyra nőtt díszpontyok elől próbálja megszerezni a vízbe szórt morzsákat a fővárosi Feneketlen-tónál. A XI. kerületi kis tavacska nemcsak a környéken lakók kedvelt sétálóhelye, de az élővilág számára is igazi zöld sziget a városban.

Elsőre talán nem is gondolnánk, mennyi állat él ebben az egyhektáros tóban és a környezetében. A Feneketlen-tó nagyon sokáig horgásztóként működött. A tavat korábban gondozó Feneketlen-tavi Horgász Egyesület legutoljára 2006-ban három mázsa pontyot és három mázsa keszegfélét telepített a vízbe, mondta el az [origo]-nak Kulcsár János, az egyesület elnöke. A tóban azonban 2010 óta nem lehet horgászni, így a halak már elég nagyok lehetnek, mondta Kulcsár. A vízben ezenkívül kecskebékák és vöröshasú unkák is élnek, és tavasszal nem ritka, hogy egyszerre 15 teknős napozik egy-egy kilógó facsonkon. A vízbe becslések szerint évente körülbelül 3,5-4 mázsa kenyeret dobnak az állatoknak, ennek nagy részét a tőkés récék fogyasztják el, de jut belőle bőven a halaknak is. A récéken kívül a park számos más madárnak is otthont ad: fészkel itt tengelic, zöldike, csicsörke, néha a Dunáról idetéved egy sirály, sőt még egy vízityúk is itt neveli a csibéit. A Magyar Madártani Egyesület tagja, Berényi Zsombor évek óta nyomon követi a tavon megforduló madarakat, és eddig összesen 52 fajt regisztrált. Rendszeresen vadászik itt karvaly és vörös vércse, megfordul itt kormos légykapó és csilpcsalpfüzike, és ahogy a város más pontján, itt is találkozni balkáni gerlével, házi rozsdafarkúval és feketerigóval.

 
A Feneketlen-tóhoz hasonló, valamint az ennél kevésbé kezelt, parlagon hagyott városi élőhelyfoltok nagyon fontosak az élővilág számára. Sok városban zöldfolyósok kötik őket össze egymással, hálózatot alkotnak, és szerepet játszanak a fajok terjedésében. A Feneketlen-tó környékén például több madárfaj is megpihen a téli vonuláskor, találkoztak már itt guvattal, szárcsával, csonttollúval, ökörszemmel és süvöltővel is.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.