Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
50 tonna kommunális hulladék. Elképesztő állapotok Budapest belterületén. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai napokig kézi erővel gyűjtötték halmokba az erdei hajléktalan telep örökségét.
Elhagyott hajléktalan telepet számol fel a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete a IX. kerület 2,5 hektár nagyságú erdőterületén. Még a tapasztalt kollégákat is meglepte, mekkora mennyiségű kommunális hulladékot halmoznak fel az illegális lakók egy-egy ilyen telep közvetlen környezetében. Egy átlagos magyarországi háztartás több évi szemétmennyiségével összemérhető hulladékhegytől tisztul meg a napokban Budapest egyik kis erdőfoltja. A takarítás sajátos előzménye a környezetvédelmi hatóság jelzésértékű bírsága, amit a terület kezelőjére, azaz az erdészetre szabtak ki, mégpedig a hajléktalanok által felhalmozott szemét miatt. A most hatályos, de éppen megújítás alatt álló hulladékgazdálkodási törvény az illegális hulladék elszállítását ugyanis a terület kezelőjének kötelességévé teszi. Ez a szabályozás az erdőgazdálkodót sújtja. Csak a főváros környékén évente mintegy 50 millió forintot költ az erdőgazdaság mások szemetének elszállítására, ráadásul fizeti a környezetet romboló állampolgárok helyett a hulladéklerakási díjat.
„A hajléktalanság és az illegális hulladéklerakás egyáltalán nem erdészeti, hanem társadalmi, szociális kérdés, amelynek megoldására az erdőgazdálkodónak nincsenek eszközei, sem hatásköre.” – mondta Nyiri János, az állami erdőgazdálkodók feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. szóvivője az eseményen. „Az állami erdészetek évente mégis mintegy 200 millió forintot költenek más szemetének eltakarítására. Egyesek szemetelnek, mások takarítanak…” A mostani takarítás a IX. kerületben, a felhagyott telep helyén az egyszerűbb esetek közé tartozik, „csak” a költségei nagyok: a kéthetes munka egymillió forinttal terheli a Pilisi Parkerdő Zrt.-t (a szemét összegyűjtése, szállítása és lerakóban történő elhelyezése), és ez az igazi büntetés, mert a szemeteléshez, a hajléktalansághoz a Parkerdőnek semmi köze, viszont a költségeket neki kell viselnie.
Még nehezebb helyzet, ha lakják is az erdei illegális tanyákat. Ott a természeti értékek megmentése előtt az emberi értékeket is menteni kell. Erre szociális szervezetek hivatottak, amelyek közül többel a Pilisi Parkerdő évek óta szorosan együttműködik. Bár jó példák az elmúlt évekből egyre nagyobb számban akadnak, társadalmi összefogás és felelős szerepvállaló hiányában a hajléktalanok és az illegális hulladéklerakás kérdésének megoldása a főváros környéki parkerdőkben még várat magára.
Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!