Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források már most fogyóban vannak egyes vidékeken, a gleccserek fokozódó olvadása pedig végleg “elzárhatja a csapot”.
Az elmúlt száz év megfigyelései alapján az osztrák Alpokban emelkedett a hőmérséklet, csökkent a csapadékmennyiség, a talajvízképződés pedig 25 százalékkal esett vissza – számoltak be az Alp Water Scarce elnevezésű európai uniós projekt koordinátorai egy grazi konferencián. A talajvízszint várhatóan tovább csökken, nem utolsósorban a turizmus és a mezőgazdaság fokozódó vízigénye miatt. (Évente 50 milliárd liter vizet pazarolnak el a brit nők azzal, hogy lábszőrük borotválása közben végigfolyatják a zuhanyt.) Az Alpok térségében ugyanakkor gyakori nyári hőhullámokat is jósolnak, a csapadék mennyisége várhatóan északon enyhén növekedni, délen jelentősen csökkenni fog. A vízhiány konfliktusokat eredményezhet az energiaszolgáltatók, a mezőgazdaság és a turizmus között – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
A hároméves Alp Water Scarce projekt célja az volt, hogy stratégiákat dolgozzon ki az alpesi vízhiány kezelésére. A projektet a franciaországi Savoyai Egyetem osztrák, olasz, francia, szlovén és svájci partnerekkel együtt koordinálta. Ehhez 22 részterületet vizsgáltak meg, amelyek pontszerűen már találkoztak a víz korlátozott elérhetőségével. A most gyűjtött adatok nemzeti és határon átnyúló vízkezelési koncepciók alapját képezhetik az érintett alpesi térségek számára. Eddig négy területen fejlesztettek ki előrejelző rendszert. Karintiában a rendszer célja, hogy fenntartható módon biztosítsa az ivóvízellátást, Szlovéniában ugyanakkor a mezőgazdaág víztakarékosságát hivatott elősegíteni.
Előny Magyarországnak
Néhány évtizeden belül hazánk – vízbázisának köszönhetően – stratégiai fontosságú országgá válhat – mondta májusban Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. “Hazánk bővelkedik a kiváló minőségű, természetes forrásból eredő ivóvizekben. Ezeket is évente több ezer alaklommal vizsgálják át megannyi szempont alapján a különféle laboratóriumokban. Az eredmények olyannyira meggyőzőek, hogy nyugodt szívvel nevezhetjük a csapvizet az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünknek” – mondta a MaVíz elnöke. Kurdi Viktor kitért a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) hazánk vízgazdálkodásával foglalkozó kötetére is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: valóban vannak olyan területei az országnak, ahol az ivóvíz minősége elmarad az elvárttól, ugyanakkor figyelmeztetett: szó sincs arról, hogy romlana a hazai ivóvíz minősége, hanem a nemzetközi szabályozások szigorodtak rendkívüli mértékben. Vagyis bár folyamatosan javul a magyarországi ivóvíz minősége, a drasztikusan szigorodó előírásokkal nehéz lépést tartani.