Magyarország és Svédország egyetért abban, hogy a klímapolitika területén növelni kell az alkalmazkodási kapacitást - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel azt követően, hogy Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az éghajlatváltozással járó kihívásokról és a megújuló energia hasznosításáról tárgyalt Liselott Hagberggel, a svéd parlament harmadik alelnökével.

Napszakonként eltérő tarifák jöhetnek a háztartások számára

A közlemény szerint az együttműködés azért is fontos, mert az elmúlt időszakok hurrikánjai, hőhullámai, áradásai, belvíz problémái és sárlavinái bebizonyították, hogy még a magas jövedelmű országok sincsenek megfelelően felkészülve a szélsőséges időjárási események káros hatásainak kivédésére. Liselott Hagberg megosztotta a svéd kormány tapasztalatait, amelyeket a közösségi, önkormányzati biomassza-alapú fűtési rendszerek létrehozásában és az okos hálózatok (smart grid) területén szerzett. Az úgynevezett smart grid rendszerek alkalmazásával évszakonként vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák alakíthatók ki, ami hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Liselott Hagberg beszámolt arról is, hogy Svédország milyen intézkedéseket tesz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése és a társadalom ellenálló képességének erősítése érdekében.
Mindkét fél közös bioenergetikai programok megvalósítását szorgalmazta, elsősorban a tudástranszfer, főként szakemberképzés és a technológiai transzfer területén – áll a közleményben.

Ajánlott tartalom

50 százalékát a magyar állam fizeti, ha napelemes rendszert telepít!

2025. január 1-jén indult a Vidéki Otthonfelújítási Program, amely 2026-ig elérhető, és legfeljebb 3 millió forintos támogatást nyújt 5000 fő alatti településeken élő, legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelő családoknak, többek között napelem-telepítésre és energetikai korszerűsítésre.