Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
2010-ben összesen 39 gigawattnyi kapacitás kiépítésével, 24 százalékkal nőtt a termelő szélenergia kapacitások mennyisége a 2009-es szinthez képest a világon.
Magyarországon ezzel szemben az energiapolitikai dokumentumok továbbra is a 2005-ös állapotokat akarják 15 évre bebetonozni, és 2006 óta nincs új engedély a szélenergia kapacitások bővítésére, amire az új politikai nyilatkozatok alapján 2012 közepe előtt nincs is esély. Bár ez a további csúszás az egész szélipart érzékenyen érinti, időt is biztosít a korábbi, engedélyezési rendszer hibáinak kiküszöbölésére. „A magyar energiapiac számára az energiapolitikai döntések, és a szabályozási elemek kiépítésének hiánya 2011-et is az elavult struktúrák konzerválásának évévé teheti. Pedig a magyar gazdaság növekedési pályára állításában az Új Széchenyi Terv, sőt a Nemzeti Együttműködés Programja is kiemelt szerepet szánt a megújuló energiaforrásoknak, ezen belül a szélenergiának is” – emeli ki Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke.
A megújuló energetikai befektetőket leginkább érintő átvételi áras támogatási rendszer részletei továbbra sem ismertek, sőt a legutóbbi bejelentés szerint az iparág 2012 közepénél korábban nem is számíthat a végleges szabályokra. A 2011. szeptember közepén közzétett és szakmai szervezetek által véleményezett koncepció – bár jó alap egy minden szereplő számára elfogadható rendszer létrehozásához -, számos lényeges kérdést nyitva hagy. Ez a bizonytalanság több százmilliárd forintnyi befektetés megvalósulását, az energiaárak stabilitását veszélyezteti. E bizonytalanság többek között a szélenergetikai fejlesztéseket is veszélyezteti, hiszen a fejlesztők 2006 óta nem kapnak erőműlétesítési lehetőséget a Magyar Energia Hivataltól. Az erre vonatkozó eljárást 2010 őszén függesztették fel, az újabb kiírás időpontja egyelőre nem ismert, miközben a világban és a környező országokban is egyre több megújuló energiaforrásokra alapozott és szélenergetikai fejlesztés történik.
Jelenleg a világ villamos energia felhasználásának mintegy 2,5 százalékát fedezik a szélerőművek. A 2010-ben termelésbe állított kapacitások több mint 80 százaléka tíz országban összpontosul. A toronymagas listavezető Kína, ahol az új kapacitások közel fele létesült az előző év során. 2009-hez képest a szélerőművi kapacitások mennyisége több mint 24 százalékkal növekedett világszerte, elérve a 198 gigawattot. Jelenleg 83 országban termelnek áramot szélerőművek a villamosenergia-hálózatok számára, az elmúlt 15 év töretlen fejlődést mutat, 2020-ra a beépített kapacitások mértéke az előrejelzések szerint elérheti a 850-1000 gigawattot is. Az adatok annak ellenére is imponáló fejlődésről tesznek tanúbizonyságot, hogy a növekedés üteme – a gazdasági válság okozta finanszírozási nehézségek, a még mindig visszafogott áramigény és az Egyesült Államok csökkenő fejlesztései miatt – lelassult a 2009-ben tapasztalthoz képest. 2010 másik nagy tanulsága az iparág számára, hogy a fejlesztések legnagyobb része a fejlődő országokban és a növekvő gazdasági potenciállal bíró régiókban történt, a korábbi trendektől eltérően. „A legfrissebb jelentések is azt mutatják, hogy világszerte van létjogosultsága a szeles megoldásoknak. A dinamikus fejlődésnek itthon csak a szabályozó hatóságok szabnak határt” – mondja Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke.
A KPMG Green Power 2011 kiadványának tanúsága alapján a szárazföldi szélfarmok a harmadik legkedveltebb befektetési célpontot jelentik az intézményi befektetők számára, a megkérdezett vállalkozások 30 százaléka választaná ezt a szektort befektetési célpontjául. „Amennyiben a magyar energetikai kormányzat tovább késlekedik a kapcsolódó szabályozás véglegesítésével, a kiserőművi engedélyek kiadásával és a támogatási rendszer koncepciójának konkrétumokkal történő feltöltésével, akkor a befektetők ezen a területen is hosszú időre el fognak fordulni Magyarországtól. Ha pedig ez megtörténik, akkor az áltanos forráshiány miatt a gazdaságélénkítő zöldenergetikai beruházások nem valósulhatnak meg, és veszélybe kerül a nemzetközi kötelezettségek teljesítése is” – mondja Hoffmann László.
