Az Orbán-kormány számos programot és jelentős pénzeket, összesen majd 30 milliárd forintot ígért arra, hogy az ország növelje a megújuló energia termelésének arányát a fosszilis energiaforrásokkal szemben.
A meglebegtetett lakossági programokból eddig csak egy pályázat zárult le, de azt is felfüggesztették két nap után. A másodikat most írták ki. Az energiás pályázatok nehézkessége Brüsszelnek is feltűnt, átszervezik a pályázati alapokat.
A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben néhány hónapja ambiciózus vállalást tett Magyarország: 2020-ig az Európai Unió által előírt 13 százaléknál is magasabb lesz a megújuló energiaforrások részesedése a hazai energiafelhasználásban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készített dokumentum szerint a lendületes programokkal a 14,6 százalékos szint reálisan elérhető. A kormányzat által elfogadott elképzelés fontosságát mutatta az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Széchenyi-terves pályázatok emblémájának éppen egy napkollektorokat szerelő boldog család képét válaszották. A minisztérium hosszú távú tervezetében kitűzött cél megvalósulásához egyébként százötven futballpályányi új napkollektor üzembehelyezésére lenne szükség 2020-ig.
Az origo által idézett cselekvési terv szerint nyolc év múlva 3,43 PJ hőenergiát kellene napenergiából nyerni az épületek fűtésére. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ezt másfélmillió négyzetméter napkollektor tudná megtermelni, ami a jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forintba kerülne. A kormányváltás után szó volt Zöld Beruházási Rendszerről (ZBR), Új Kazáncsere Programról, Új Otthonteremtési Programról, KÉK Programról, és arról is, hogy mindehhez majd egy új Zöld Bank szolgáltatja a forrásokat. Az szintén szerepelt a célok között, hogy a fejlesztésekben fontos szegmensként kezelik a lakosságnak nyújtott támogatásokat.
A teljes cikk itt olvasható.