Összemennek az állatok a melegben

Két kutató azt állítja, hogy a globális klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásai miatt az élőlények nagy része zsugorodik. Ha minden élőlény ugyanolyan mértékben menne össze, akkor még nem is lenne olyan nagy a baj.

A kisebbre nőtt növényeket megennék a kisebb halak, azokat pedig a kisebb ragadozóhalak. Csakhogy az élőlények nem így alakulnak át, ezért a klímaváltozás miatt eltűnik néhány ökoszisztéma, fajok halnak ki és kerülnek végveszélybe – állítja Jennifer Sheridan és David Bickford, a szingapúri nemzeti egyetem két munkatársa. Ez nem új jelenség, a leletek azt tanúsítják, hogy a korábbi meleg időszakok során is összementek a bogarak, a méhek, a pókok, és a bozótpatkányok. Ezek a fajok az 56 millió évvel ezelőtti klímaváltozásban 50-75 százalékkal lettek kisebbek, derül ki a Nature Climate Change című tudományos lap október 16-i számában közzétett cikkből. Bizonyos esetekben a klímaváltozás csak közvetett módon befolyásolja a fajok méretét. Az óceánok növekvő savassága (aminek oka a légkör megnövekedett széndioxid-koncentrációja) például megakadályozza a korallokat és a kagylókat az erős meszes váz és páncél megépítésében. A savasodás a fitoplankton növekedését is csökkenti, ami hatással van az egész tengeri táplálékláncra.

 
A növenyekkel kapcsolatban arra számított a tudomány, hogy a légköri szén-dioxid kedvez a növekedésnek, de a múlt században nem egészen ez történt. A növények növekedése ugyanis nagyban függ a víztől. Bár a klímamodellek szerint a következő évtizedekben bizonyos területek nedvesebbek lesznek, mások pedig szárazabbak, nagyon sok helyen változékony lesz a csapadékszint. Ez azt jelenti, hogy a nedves régiókban is hosszabb száraz pediódusok lesznek, ami megakadályozza a növények tartós növekedését. A hidegvérű állatok táplálkozását közvetlenül befolyásolja a meleg, és több táplálékra lesz szükségük, hogy fenntartsák testméretüket. A melegvérűek köztudottan hidegben lesznek testesebbek, a nagyobb méretű állatok teste ugyanis könnyebben megtartja a hőt. Az emberek életét is befolyásolhatja az élőlények méretének változása, ha a terméshozam csökken. Vannak kivételek is, a változatosan étkező állatok például át tudják alakítani az étrendjüket úgy, hogy ne szenvedjenek hiányt. A sarki szélességi övezetekben pedig tovább tart a táplálkozási szezon, ezért ott az állatok is nagyobbra nőhetnek. És még a kivételen belül is van kivétel, a jegesmedvék például összemennek, mert a vadászterületüket jelentő jégtáblák is fogyóban vannak.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.