Friss országos adatok a kerékpárhasználatról

2011. szeptemberében a magyar lakosság fele ült kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel.

2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvételek elvégzésére a TNS-Hoffmann Kft.-t kérte fel. Eddig 6 adatfelvételi hullámra került sor, melyből az utolsó 2011. szeptember 16. és 21. között történt. Az eredmények a kérdezés előtti 2 hétre (azaz szeptember 2-21-e közötti időszakra) vonatkoznak.

 
A 2011. szeptemberi hullám főbb eredményei:
 – Szeptemberben a 18 év feletti magyar lakosság 49%-a, a Budapesten élők 23%-a használt kerékpárt közlekedésre és/vagy túrázásra.
 – Közlekedési eszközként a magyar lakosság 47%-a használt kerékpárt országos szinten. Ugyanez az arány Budapesten 18% volt.*
 – A vizsgált időszakban a kerékpárt közlekedési eszközként használók 44%-a mindennap közlekedett kerékpárjával, a következő legnépesebb csoport a két hét alatt 10 napot kerékpározóké volt (10%).
 – A kerékpárral kirándulók aránya a szeptemberi időszakban országosan 9, Budapesten 12 százalék volt.
A 6 kutatási hullám összevetése:
– A kerékpárhasználati arányok szezonalitást és lassú növekedést mutatnak.
– Budapesten a 2010. májusi és 2011. szeptemberi adat kiugróan magas (18%), aminek feltételezhető oka, hogy a Critical Mass időpontja beleesett az adatfelvétel időpontjába
– A 14 nap alatti átlagos használati napok száma folyamatosan nő: országosan a két heti átlag 8-ról átlag 9,2 napra módosult, ugyanez Budapesten az átlagos 3,4-ről 4,8-ra növekedett

 

Azt a válaszadót tekintettük kerékpárral közlekedőnek, aki a kérdezést megelőző 14 nap alatt legalább 1-szer használta kerékpárját közlekedési céllal. Túrázónak/kirándulónak pedig azt, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1-szer használta kerékpárját a kérdéses időszakban.

Ajánlott tartalom

EM: jövőre is folytatódnak a minőségi ivóvízszolgáltatást biztosító fejlesztések

A kormány kiemelt célja, hogy a magyar családok számára hosszútávon biztosított legyen a minőségi ivóvíz-szolgáltatás amellett, hogy védjük természeti kincseinket és vízkészletünket. Ezt szolgálja a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó, egységes alap- és fogyasztással arányos díj és a tizenhat éve azonos mértékű vízkészletjárulék mértékének jövő évtől tervezett változása, amely hozzájárul a minőségi víziközmű-szolgáltatás biztosítását célzó fejlesztések megvalósulásához - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) csütörtökön.