Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A jogász szerint az engedély aggályos, a Greenpeace tiltakozik, a cég cáfol és nyugtat. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. az almásfüzitői VII. kazetta területére veszélyes hulladékokat hord. Emiatt tiltakozott két hete a Greenpeace a helyszínen.
A cég környezetvédelmi igazgatója a Kossuth Rádiónak korábban azt mondta: 1986 óta kezeli a területet, a kilencvenes években három évig kísérleti jelleggel vittek ki galvániszapot, de most csak a VII. kazettára hordanak különféle hulladékot komposztálási, hulladékhasznosítási szándékkal írja az mr1-kossuth.hu. Tavaly áprilisban a cég engedélyt kapott a területileg illetékes zöldhatóságtól. Az almásfüzitői tározóra évente 132 ezer tonna veszélyes hulladékot hordanak.
Tiltakozik a Greenpeace
A Greenpeace csütörtökön sajtótájékoztatót tartott, ahol Karl E. Lorber professzor, az osztrák leobeni egyetem Fenntartható Hulladékkezelési és Technológiai Intézetének igazgatója ismertette az almásfüzitői VII. tározó vizsgálatainak eredményeit. Korábban is kockázatokkal jellemezhető területre olyan mennyiségű veszélyes anyag kerül, hogy az újonnan felmerülő kockázatok beláthatatlanok – mondta a Kossuth Rádiónak a professzor. Közölte: a komposztálás ismert technológia, de ebben az esetben félrevezető az elnevezés, mert a Almásfüzitőn található anyagokat nem lehet ezzel a módszerrel kezelni. A Greenpeace a cég engedélyének sürgős felfüggesztését és a veszélyes hulladékok beszállításának azonnali leállítását követelte Orbán Viktor miniszterelnöktől.
Aggályos az engedély
Hogyan kaphatott engedélyt a Tatai Környezetvédelmi Zrt. többféle hulladék keverésére és komposztálására? Erre a kérdésre kereste a választ a Greenpeace, amikor felkérte a Környezeti Management és Jog Egyesületet (EMLA) a felügyelőségi engedélyek jogi felülvizsgálatára. Kiss Csaba, az EMLA igazgatója szerint több szempontból is aggályos jogilag az engedély. A hatóság például nem tért ki arra, hogy a feltételeknek hogyan felel meg a tevékenység, így azt sem állapította meg, hogy veszélyezteti-e a környezetet. Nem jelöltek ki a telep körül levegőtisztaság-védelmi övezetet, és nem vizsgálták a hulladékkezelés esetleges környezeti hatásait a szomszédos Natura 2000-es területre – sorolta a jogász. Az EMLA vezetője szerint az esetnek az a pikantériája, hogy az engedélyt 2010 tavaszán adták ki, ám csak később, decemberben lépett hatályba a veszélyes hulladékok összekeveréséről szóló jogszabály. Kiss Csaba szerint jogsértő határozatot hozott a felügyelőség, ám a módosításra vagy visszavonásra nincs lehetőség, hiszen jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. Ezért kellene a hatóságnak valamilyen más lehetőséggel élnie, mert az engedély még négy évig érvényes, és addig folytatódhat a környezetre veszélyes tevékenység – vélekedett a jogász.
A cég cáfol és nyugtat
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint szerves és szervetlen anyagok a természetes talajban is vannak, önmagában tehát a kétféle anyag összekeverése semmiféle veszélyt nem jelenthet. Megtervezett és ellenőrzött folyamatok végén jön létre a komposzt, amellyel a vörösiszap-tározókat lefedik, hogy így szüntessék meg a veszélyes kiporzást – áll a cég közleményében.