Mit akarnak etetni velünk az amerikaiak?

Magyar képviselőket utaztattak, háttérbeszélgetéseken győzködték a magyar kutatókat és gazdákat, jóformán mindent elkövettek az elmúlt években amerikai cégek és diplomaták, hogy meggyőzzék Magyarországot a génmódosított növények veszélytelenségéről.

Magyarországon tilos génmódosított növényeket termeszteni, egy kutató szerint azonban a magyar ellenérvek sok szempontból elavultak. A szárazságtűrő növényfajták pedig a magyar gazdák fantáziáját is megmozgatják. Nyáron több száz hektáron vágatták ki a megyei kormányhivatalok a génmódosított kukoricát, október 10-én pedig az országgyűlés 346 fős többséggel megszavazta, hogy Magyarország csatlakozzon a horvát parlament kezdeményezéséhez, amely szerint az Alpok-Adria együttműködés országai nyilvánítsák területüket génmódosított növényektől (GMO)mentessé. Az országgyűlési határozat egyúttal felkéri a hazai önkormányzatokat, tiltsák be közigazgatási területükön a GMO-szervezeteket az agrárgazdaságokban. Az [origo] által áttekintett, 2005 és 2009 között keletkezett, a WikiLeaks által közölt amerikai követségi táviratok szerint az elmúlt években intenzíven lobbiztak az amerikai nagykövetségek a legtöbb uniós tagállamban a génmódosított növények és azon belül a Monsanto amerikai GMO-vállalat MON-810 nevű kukoricájának elterjesztéséért. A budapesti amerikai követség a génmódosított növényeket határozottan ellenző magyar döntéshozókat is igyekezett meggyőzni a GMO előnyeiről.

 
Az európai GMO-vita lényegében egyetlen kukoricatípus, a Monsanto terméke körül forog, mert ez az egyetlen, amelyet egyáltalán el lehet vetni az unió tagállamaiban, ha egy tagország hatóságai ezt engedélyezik. A MON-810 a génmódosított növények első generációjához tartozik, és elpusztítja a kukoricamolyt – így a gazdáknak nem kell emiatt külön permetezniük. A tagállamok megosztottak, Szlovákiában és Romániában például kevésbé szigorú a GMO-szabályozás, míg Ausztria a magyar álláspontot osztja. “A génmódosított növények termesztésének tiltása az egyike annak a kevés ügynek, amelyben ötpárti egyetértés van a parlamentben” – mondta Gőgös Zoltán (MSZP), a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkára Jack Bobónak, az amerikai külügyminisztérium vezető GMO-tanácsadójának 2009 márciusában egy távirat szerint. Gőgös azt mondta az amerikai tanácsadónak, hogy Magyarországon nem jellemző a kukoricamoly-fertőzés, így gazdaságilag nem indokolt génmódosított kukoricát vetni. Gőgös azt is megjegyezte, a minisztérium szakértői nyomon követik a biotechnológiában elért eredményeket, és tudatában vannak annak, hogy a “GMO a jövő”. “Az államtitkár kifejezetten érdeklődött a szárazság- és hőtűrés fokozására, valamint a bioüzemanyag előállítására irányuló biotechnológiai fejlesztési potenciál iránt” – foglalja össze a tárgyalások eredményét a távirat.

 
Tanulmányutakra vitték a magyar képviselőket
Az amerikai GMO-tanácsadó a parlament akkori mezőgazdasági bizottságának tagjaival is találkozott. Ezen a megbeszélésen Ángyán József fideszes agrárpolitikus, a vidékfejlesztési minisztérium mostani államtitkára azt közölte Bobóval, hogy a magyar döntéshozók szerint minden egyes génmódosított növényt külön-külön kell bevizsgáltatni, és azt szeretnék, hogy az állam a tudományos kutatásokra költsön, ne a forgalmazás támogatására. A Monsanto kukoricájával végzett egészségügyi és környezetvédelmi hatásvizsgálatok nem kielégítőek, a 2005 óta érvényben lévő GMO-tiltás gazdasági előnyt biztosít Magyarországnak, mivel így az összes magyar terményt el lehetett látni a GMO-mentesség címkéjével anélkül, hogy költséges vizsgálatokat kellett volna elvégezni.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: elindult a #vadateszem kampány

Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet - mondta Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken Budapesten, a kezdeményezést beharangozó sajtótájékoztatón az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.