Borúlátók a hazai biomassza erőművesek beruházási környezetük majdani alakulása miatt annak ellenére, hogy a megújuló cselekvési terv leginkább a biomassza hasznosítás felfuttatását irányozta elő.
A terv csak terv, mondják, viszont ami a jövő évtől hatályba lépő támogatásokról, illetve a hazai szabályozás stabilitásáról már ismert, semmi jóval nem biztat. Nem lehet, tudni, hogy jövő júliustól mekkora támogatásra számíthatnak a megújulóenergia-termelők, az pedig kiváltképp megjósolhatatlan, hogy a METÁR nevű rendszer milyen gyakran és milyen mértékben módosul majd. A Magyar Energia Hivatal (MEH) felkérésére készített modellszámításaiban azt azonban kimutatta a Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE), hogy minél kisebb az adott erőművi egység kapacitása, annál nagyobb támogatásra, azaz áramátvételi árra van ahhoz szüksége a biztonságos működéshez. Az is kiderült, hogy a megújuló energiatermelésben még jelenleg érvényes ártámogatási rendszerénél (KÁT) magasabb átvételi árak kívánatosak a METÁR-ban.
A piaci bizonytalanságot tetézi, hogy nem tudni, a támogatási rendelet csak a hatályba lépése napján jelenik-e majd meg, vagy előbb, s hogy mit rejtenek, egyértelműek lesznek-e a végrehajtási rendeletei. Mindez oda vezet a BEE szerint, hogy a beruházók nem mernek újabb projektekbe fogni. Nem is tudnak, hiszen nincsenek meg azok a számok, amelyek alapján kalkulálhatnák ráfordításuk megtérülését, de a bankok sem állnak velük szóba, hiszen azok meg a kockázatukat nem tudják kiszámolni. A kényszerű kivárás sem minden esetben tartható stratégia, mert az előkészített projektek engedélyei lejárnak, nem mind hosszabbítható meg, és avul az a technológia is, amellyel eredetileg terveztek. És persze, sem a hazai biomassza cégek anyavállalatai, sem a hitelezők nem kizárólag biomassza beruházásokban, és nem is feltétlenül magyarországi helyszínekben gondolkodnak. Mivel egy-egy biomassza hasznosító erőmű tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, továbbá az alapanyag-beszállítókkal és az energiavásárlókkal való megállapodás együtt 4-5 évet is igénybe vesz, s mert még legalább jövő július 1-ig nem lehet belefogni a tervezésbe, sok évbe telhet, amíg új biomassza erőművet adnak át az országban. A Dalkia épülő pécsi erőműve csak azért kivétel, mert a beruházási elképzelés 2006-ban fogalmazódott meg, az előkészületek pedig 2008-ban indultak.
A tejes cikk itt olvasható.