Keddtől pályázhatnak magánszemélyek és társasházak arra az összesen 2,97 milliárd forintra, amelyből napkollektorokat lehet beszerezni és felszereltetni háztartási meleg víz előállítására és az ingatlan fűtési rendszerének kiegészítésére.
A támogatás a költségek 50 százaléka, de maximum 800 ezer forint lehet lakásonként, viszont még nem elérhető az a szoftver, amellyel be lehet nyújtani az igénylést írja az origo.hu. A napkollektoros vissza nem térítendő támogatást lakásonként lehet igényelni úgy, hogy az igényelt pénz nem lehet több a berendezés és felszerelése teljes költségének felénél. Egy-egy lakás tulajdonosa maximálisan 800 ezer forint támogatásban részesülhet. A pályázat utófinanszírozásos (azaz a költségek egy részét utólag térítik meg). Az nem szempont, hogy milyen technológiával épült az ingatlan. A társasházak közül maximum tizenkét lakásos épületek pályázhatnak, ám csak akkor, ha minden tulajdonos részt vesz a folyamatban. Egy ekkora épület tehát maximum 9,6 millió forintos támogatást kaphat a kollektorok felszerelésére. A korszerűsítési programot abból a pénzből írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely Magyarország szén-dioxid-kvótájának eladásából folyt be az EU-s kvótakereskedelmi rendszerben.
Egy kisebb lakást, családi házat már egy 500-600 ezer forintba kerülő napkollektoros rendszer is el tud látni meleg vízzel, amelyet a tisztálkodáson és a mosogatáson kívül akár a mosógép feltöltésére is fel lehet használni, így további energia-megtakarítást érve el. Korábbi körképünkből kiderült, hogy ebben az árban a rendszer felszereléséhez szükséges minden berendezés és anyag benne van a tetőszerelő-készlettől a hőcserélőn át a fagyálló folyadékig. Az ilyen árú napkollektoros rendszer két-három fő melegvízigényét fedezi. Nagyobb háztartás, négy-hat fő esetén körülbelül 850 ezer-egymillió forintos kiadással kell számolni.
Szoftver még nincs az elektronikus pályázathoz
Pályázati díj nincs, a pályázati űrlapot elektronikus úton lehet kitölteni és benyújtani, de az ehhez szükséges szoftvert és a hozzá tartozó dokumentációt cikkünk írásakor töltik fel a pályázat két honlapjára, az EMI és a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) oldalára. A pályázatokat december 31-én éjfélig, illetve a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani. Augusztusban mindössze három nap alatt kimerült az az 1,3 milliárd forintos pénzalap, amelyet a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére írt ki a fejlesztési minisztérium, szintén a ZBR keretében. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében kezdik elbírálni, de a tájékoztatóban az szerepel, hogy “a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, azon felül a benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek”. Számításaink szerint a keretből körülbelül 7500 négyfős háztartás napkollektoros ellátására futja.
Pályázni a teljes napkollektorrendszer telepítésére lehet, amely a kollektoron kívül az összes szerelvényt tartalmazza a rögzítőkkel kezdve a keringetőszivattyún át a mérő- és ellenrőrzőműszerekig. Fontos szempont, hogy a munkadíj nem lehet több az elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A kollektort csak olyan szakkivitelező vállalkozás szerelheti fel, amely szerepel a ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. itt elérhető listáján. A napkollektor felszerelése gyorsabban megtérül, mint az áramot termelő napelem, mert három-hét év alatt behozza az árát – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb idővel, öt-tíz évvel számol attól függően, hogy gázkazánt vagy villanybojlert vált ki a beruházó a napenergiával melegített vízzel. A napkollektor hőcserélő folyadéka elnyeli a napsugárzást, és felmelegíti a rendszerben keringetett vizet. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségétől függően egy átlagos négyfős háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.
A napsütéstől kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne fűteni az épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel – derül ki a megújuló fűtés lehetőségeit feltérképező cikkünkből. Itthon az egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek fűtésére, hűtésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram előállítására használ el az ország.