Energiahatékonyság: csak magukra számíthatnak a cégek

Az állam a lakásfelújításra koncentrál, az energiahatékonyságra szánt uniós forrásokat is az épületekre költik, ami így alig érdekli a cégeket. Pedig az ország 2020-ig vállalt hatékonyságjavulásának körülbelül harmadát teljesíthetnék a vállalkozások. A kormányzat nem tervez külön forrásokat rendelni a vállalkozások energiahatékonyságának fejlesztésére – válaszolta még október elején Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár az [origo] kérdésére. A politikus szerint a hatékonyságjavulást a cégek a saját hasznuk érdekében (és költségeikre) végezhetik el, ebben a Széchenyi-terv pályázatai segíthetik őket, a kormány külön forrásokkal a lakossági felújításokat támogatja. Az államtitkár erről a Nemzeti Energiastratégia bemutatásakor beszélt, ahol többek közt bejelentette a panelprogram kibővítését. A stratégia Magyarország energiafüggőségének csökkentését célozza az uniós elveknek megfelelően, ennek egyik eleme a hazai energiafelhasználás hatékonyságának javítása. Az energiahatékonysági célok megvalósulását az épületkorszerűsítéstől várná a kormány az energiastratégia szerint, a lakosságon túl azonban a vállalkozásokra is komoly feladat vár.

 
A cégeket érintő célhoz azonban csak szűkösen tartozik forrás. A Bencsik János által említett pályázati források valóban a cégek rendelkezésére állnak, ezek többsége azonban ugyanúgy épületkorszerűsítésre kiírt pályázat, mint a célzott lakossági forrásoknál. Ráadásul az erre a célra elkülönített, 2013-ig tartó uniós keret összes forrását lekötötték már. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint a 2011 márciusában kiírt konstrukciót (KEOP-4.9.0) 2011 májusában le kellett állítani a nagy érdeklődés miatt. A programra 2007 és 2013 között elkülönített 41 milliárd forintot teljes mértékben lekötötték már, “jelenleg tehát nincsen nyitott pályázati konstrukció”. A májusban lezárt pályázaton a projektek 25 százalékában született eddig döntés. Az NFÜ szerint kormányzati egyeztetésen van egy olyan előterjesztés, amely lehetővé tenné 160 milliárd forint átcsoportosítását a közlekedésfejlesztésből a környezet és energetika területre, ebből 120 milliárd forintot lehetne költségvetési szervek és a vállalkozások energiahatékonysági beruházásaira fordítani. A fejlesztési ügynökség szerint, amennyiben a kormány elfogadja a tervezetet, “várhatóan könnyített elbírálású, gyors átfutású pályázati kiírásokon keresztül 2012 első negyedévétől állhatnak rendelkezésre a források”.

 
A tervek szerint tehát újabb milliárdokat fordítanának energiahatékonyságra, ezek a milliárdok azonban nagyrészt nem a cégek fejlesztéseit fogják segíteni – erre utalnak a korábbi kiírások számai. Az NFÜ adatai szerint a március és május között elérhető pályázaton 204 projekthez 14,6 milliárd forintot igényeltek összesen energiahatékonyság-javításra, ebből azonban a pályázóknak csak a negyede volt vállalkozás, amelyek a közel 15 milliárd kért forintból mindössze 1,2 milliárdot, kevesebb mint a teljes igény tizedét jelentik. Ennek oka, hogy a pályázatok elsősorban közintézmények (kórházak, iskolák) felújításáról szólnak Zárándy Tamás, az Ipari Energiafogyasztók Érdekvédelmi Egyesülete (Ipenerg) szakértője szerint. A korábbi pályázatokon sem a cégek jártak élen, a 2007-es kiírásban a pénz 18 százalékát vitték el vállalkozások, a 2009-ben kiírt két pályázaton 16, illetve 6 százalékot. A négy évvel ezelőtti pályázat energetikai hatékonyság általános fokozásáról szólt, azóta viszont már csak épületenergetikai fejlesztésekre fordít támogatási pénzt az állam.

 
Az NFÜ szerint az energetikai fejlesztések esetében jelenleg is komoly hangsúlyt helyeznek az energiahatékonysági szempontokra, de “jelenleg egyeztetés folyik” arról, hogy az uniós pályázatok feltételei közé épüljön-e be a szempont. Ez azt jelentené, hogy uniós pályázati pénzt csak úgy lehetne szerezni, ha a pályázó projektjében vállalná az energia hatékonyabb felhasználását.

 
A teljes cikk itt olvasható.