Eger város képviselőtestülete egy több hónapos előkészítő munka eredményeként fogadta el azt a vizsgálati háttértanulmányt, amely a település éghajlatváltozási stratégiáját fogja megalapozni.
Ezzel a dokumentum hivatalosan is a megyeszékhely készülőfélben levő klímavédelmi cselekvési tervének egyik alappillérét képezi. Az Energiaklub szakmai közreműködésével megszületett anyag nem csupán Eger életében jelentős állomás, hanem országos viszonylatban is fontos eredmény. A város immár a hazai települések sorában az elsők közé tartozik, amely klímavédelmi stratégiát készíttet. A hazánk által is elfogadott EU-s célok, a 2020-ra kitűzött 20-20-20 sikere jelentős mértékben múlik az épületek energiafelhasználásának racionalizálásán, amely a CO2 kibocsátás csökkentésében igen fontos szerepet játszik. Az önkormányzatok esetében ez azonban nem csupán korlátokat és költségeket jelent. Hosszabb távon ugyanis az energiahatékonysági beruházások, illetve következő lépésként a megújuló erőforrások kiaknázása jelentős megtakarítást és nyereséget eredményeznek. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó másik nagy cselekvési terület az alkalmazkodás, ahol az önkormányzatok kezdeményező hozzáállása ismét csak megkerülhetetlen. Az alkalmazkodás a legtöbb esetben csak helyi szinten értelmezhető, eszközeit gyakorlatilag a helyi adottságok határozzák meg. A fentiek lehetőségeit biztosító települési éghajlatváltozási stratégia tehát nem csupán a globális klímaváltozás enyhítésének nemzetközi céljait szolgálja, hanem megvalósítása az önkormányzat és a helyi lakosság jól felfogott (anyagi) érdeke is.
Az Eger város éghajlatváltozási stratégiájának 2011. október 27-én elfogadott megalapozó munkarésze azokat a vizsgálati és értékelési eredményeket tartalmazza, amelyek a cselekvési terv kidolgozásához alapvetően szükségesek. A fenti szempontok okán az első ütemben felmért területek fókuszában a közintézményi, illetve lakossági energiafelhasználás elemzése és a racionalizálásában rejlő jelentős potenciál becslése áll. A vizsgálatoknak a helyi energiaszolgáltatók és a jelentősebb ipari létesítmények kibocsátása és fogyasztása szintúgy tárgyát képezték. Az Energiaklub korábbi kutatómunkáinak eredményeit (pl. NegaJoule 2020) is kamatoztatni tudta az egri épületállomány állapotának és a felújításokban rejlő, szintén jelentős lehetőségek becslése kapcsán. A vizsgálat további területei között említhető a klímaváltozás és a helyi infrastrukturális, közlekedési, turisztikai adottságok összefüggéseinek feltárása, a város katasztrófavédelmi felkészültsége stb. Az előirányzott cselekvési tervben pedig az elkövetkező időszak konkrét lépéseit, illetve azok megvalósítási kereteit fogja kiválasztani és ütemezni az önkormányzat.
Annak érdekében, hogy a stratégia a lakosság érdekeit és álláspontját is megfelelően képviselje, a városvezetés az Energiaklub bevonásával korábban több nyilvános fórumot is rendezett. A legutóbbi, szeptember 15-én megrendezett éghajlatvédelmi fórum jó példája volt az önkormányzat és a civil szféra együttműködésének, ahol többek között egy olyan kezdeményezés indult meg az önkormányzati oldal, a civil szervezetek és a média képviselői között, amely a környezeti szemléletformálás lakossági kommunikációját és oktatását fogja hatékonyan szolgálni.
Az eddigi úttörő munka eredményességére való tekintettel az Energiaklub bízik abban, hogy az együttműködés folytatásaképpen olyan teljes körű stratégia fog létrejönni, amely hatékonyan tudja szolgálniEger város ambiciózus terveit a fenntarthatóság és klímavédelem területén, és amelynek pozitív hatásai a lakosság számára is érzékelhetőek lesznek. Reméljük továbbá azt is, hogy más települések szintén meglátják a lehetőségeket az ilyen jellegű munkában.