Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kevesebb, mint egy hét van hátra az ENSZ idei klímaügyi csúcstalálkozójáig. A hétfőn kezdődő konferencia helyszíne a dél-afrikai Durban lesz. Az eseményen kulcsfontosságú szerepet kap a jövőre lejáró kiotói egyezmény és az azt felváltó lehetőségek megtárgyalása.
A 2012-ig érvényes kiotói jegyzőkönyv a fejlett országok szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére helyezte a hangsúlyt, és annak ellenére, hogy a teljesítés tekintetében nagy különbségek mutatkoznak az egyes országok között, még mindig ez az egyetlen dokumentum, amely számszerű előírásokat és kötelezettségeket tartalmaz. A tavalyi cancúni csúcson sikerült jogi formában elismerni, hogy 2020-ig a hőmérséklet növekedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az iparosodás előtti mértékhez képest. Ehhez 25-40% között kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ám ez csak a kiotói egyezményt aláíró országokra vonatkozik.
Többre lesz szükség
Az idei tárgyalást már most vádaskodás és kritika övezi. Az EU, amely jól tudta tartani a kiotói egyezményben vállalt csökkentést, a fejlődő országoktól, többek közt a legnagyobb szennyezők közé lépett Kínától, és Indiától is erőfeszítéseket várna. Japán, Kanada, Oroszország és az Egyesült Államok azonban már most egyetért abban, hogy nem egyeznek bele a jegyzőkönyv meghosszabbításába, Kína és 77 másik fejlődő ország azonban nem hajlandó elfogadni a jegyzőkönyv lezárását, és támogatja a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó megegyezést. Kétséges, hogy még 2012-ig sikerül megegyezni az új egyezményről, a világ több vezető gazdasága, köztük Nagy Britannia, az Egyesült Államok és Japán is elismerte, hogy leghamarabb 2016-ban juthatnak közös nevezőre, a hatályba lépés pedig akár 2020-ig is elhúzódhat. Ez a nyolc év csúszás viszont egyesek szerint megengedhetetlen. „Már az is katasztrofális lehet, ha nem tudnak Durbanban megállapodni a klímaváltozást kezelő tervekről, de abban megegyezni, hogy majdnem tíz évig még semmi sem történik, ennél is rosszabb” – nyilatkozta a Ruth Davis, a Greenpeace vezető tanácsadója. – „A vezetőknek 2015-ig muszáj aláírniuk egy globális és kötelező érvényű megállapodást, különben nem krízissel kell megküzdenünk, hanem katasztrófával.”
Veszélybe kerülhet a Zöld Klíma Alap
A tavalyi csúcson elfogadott alap 2013-tól évi 100 milliárd dollárral segítené a szegény országok gazdaságának zöldítését. Az alapról Durbanban születne végleges döntés, de már a korábbi tárgyalások is vitába fulladtak, mert nem tudtak megegyezni, ki kezelje az alapot: Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok a Világbank, a fejlődő országok az ENSZ kezébe adná. Több ország, köztük Brazília is attól tart, hogy a gazdag országok a pénzügyi válságra hivatkozva akarják majd megkerülni a kötelezettségeket.
