Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Egy a Magyar Energia Hivatal megbízásából készített tanulmány számításai szerint a nemzetgazdaság akár 100 milliárd forintot, a fogyasztók akár 115 milliárd forintot nyerhetnének, míg a környezeti haszon 50 milliárd forintra rúgna, ha bevezetnék az okos mérést (smart metering).
A villamosenergia-ágazatban a jelenlegi évi mintegy 70-80 milliárd forint hálózati veszteség akár 20 százalékkal, az évi 15-17 milliárd forintot kitevő gázhálózati veszteség pedig majd 40 százalékkal is csökkenthető lenne az okos mérők elterjesztésével, írja az aramara.blog.hu. Képzeljük csak el: miután a reggeli kávé elfogyasztása után kilépünk otthonunk ajtaján, a lakás elektromos berendezései önálló életre kelnek. Mivel előző este laptopunkon megnéztük az egyéni áramfogyasztásunkat bemutató grafikonokat, délelőtt fél tizenegykor okostelefonunkról utasítást küldünk mosógépünknek, hogy ideje elindítani a tegnap este bekészített mosást, majd egy fél órával később a mosogatógépünknek indítjuk hasonló módon. Munka után, látva, hogy napközben nem is volt olyan rekkenő hőség aznap, számítógépünkről visszavesszük a légkondi teljesítményét hiszen biztos, hogy elég lesz csak közepes teljesítménnyel működnie ahhoz, hogy mire hazaérünk kellemes hőfok fogadjon a lakásban. Az esti tévézést követően még gyorsan vetünk egy pillantást a napi fogyasztási görbére, majd engedélyezzük, hogy a szolgáltató a valós (és a megfelelő időben működtetett készülékek miatt alacsony) fogyasztásunkért leemelje a kéthetes áramszámlát a folyószámlánkról. Nem is hangzik rosszul, igaz? Aki viszont ezt már túl soknak találja, azért annak is nyújt majd újat az okos fogyasztásmérés.
Okos mérés, az meg mi?
A technokrata megfogalmazás szerint: a smart metering (okos mérés) olyan új mérési technológia, amely biztosítja a folyamatos fogyasztásmérést és az adatok rendelkezésre állását mind a fogyasztók, mind az energiaszolgáltatók számára, és ezekre a valós idejű adatokra alapozva lehetővé teszi új típusú energiaszolgáltatások bevezetését. Azaz az okos mérőórák a jelenlegi „buta” készülékekhez képest olyan többletinformációt nyújtanak a fogyasztóknak, amely lehetővé teszi a felhasznált villamos energia tekintetben a tudatosabb és hatékonyabb fogyasztási döntések meghozatalát. Az órából akár napra és órára pontosan megismerhető lesz az adott ügyfél fogyasztása (akár forintosítva is) – ezáltal könnyebben tervezheti és formálhatja áramhasználati szokásait. Ráadásul ezekhez a jellemző fogyasztási szokásokhoz az áramkereskedők akár személyre szabott ajánlatot készíthetnek az egyes ügyfeleik számára, ezzel is hozzájárulva a lehető legköltséghatékonyabb megoldások és a még szélesebb ügyfélkör kialakításához. Ahhoz azonban, hogy az okos fogyasztásmérők és az okos mérés valódi pozitív hozadékait megnézzük érdemes feltérképezni, hogy melyik szereplő számára milyen előnyöket képes nyújtani az új rendszer a jelenlegi „buta” megoldásokhoz képest.
Mit nyerhet a fogyasztó?
Az első, és talán legfontosabb nyereség egyfajta energiafelhasználói tudatosság kialakulása. Azzal, hogy az új rendszerű mérők képesek a fogyasztást különböző szempontok alapján bemutatni, az ügyfelek jóval több információhoz jutnak energetikai profiljukat és viselkedésüket illetően. A részletek megismerése révén képessé válnak fogyasztási szokásaik átalakítására, a takarékosabb energiahasználatra. A jelenlegi, becslésen és évi egy óraleolvasáson alapuló elszámolással szemben az okos mérők a pontos adatokat kommunikálják a szolgáltató felé, lehetővé téve a valós költségek kiszámlázását. De akár a havi elszámolásnál kedvezőbb szolgáltatásfizetési rend is kialakítható. A különböző fogyasztási profilok nyomon követésével lehetővé válik egy nagyobb tarifaválaszték kialakítása, akár egyéni fogyasztó szintjén is. Bizonyos árammal működő készülékek működtetése optimalizálhatóvá válik a kedvező áramdíjak időszakára. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások minőségi paraméterei is mérhetővé, a szolgáltatás színvonal nyomon követhetővé válnak. Gyorsul a meghibásodások felderítése és javítása is.
Egyszerűsödhet a szolgáltatóváltás is, hiszen míg a hagyományos leolvasás és adatbevitel akár 2-3 hetet is igénybe vehet jelenleg, az okos mérők ezt a folyamatot akár pár napra rövidíthetik. Ráadásul a mérők nyújtotta technológiai többlet révén a fogyasztókért a verseny már nem csak az árak területén, de a szolgáltatások minőségben is megindulhat.
Jól jár a kereskedő, az elosztó és a termelő is
Persze a fenti előnyök nem csak az ügyfeleknél jelentkeznek, de például a kereskedőknél is. Ráadásul a csökkenő számlapanaszok és a könnyebb ajánlattétel mellett a legnagyobb előny számukra a behajthatatlan követelések arányának csökkenése lehet (hogy ez mekkora megtakarítást jelent, elég csak a mostanában kéthetente megjelenő szolgáltatói megszólalásokra gondolni, amelyekben csak úgy röpködnek a milliárdos behajthatatlan tételek). A nemfizető fogyasztók esetében ráadásul gyorsul és egyszerűsödik a ki- és visszakapcsolások folyamata. A kereskedők és szolgáltatók a pontos fogyasztási adatoknak köszönhetően optimalizálhatják nagykereskedői árambeszerzéseiket is. Az elosztói hálózatok esetében a valódi előnyök a teljes szolgáltatási terület lefedettsége esetében válnak igazán mérvadóvá. Az okos mérők rendszere jelentősen javíthatja a hálózatok irányítási hatásfokát, de a hibák gyors azonosításával azok elhárítása is gyorsul és egyszerűsödik: a műszaki elhárítást végző csoportok gyorsabban lokalizálhatják a problémát, csökken az áramkimaradások időtartama és a fogyasztót akár a hálózat üzemeltetője is értesítheti az esetleges problémákról. A rendszerek optimalizációjának köszönhetőn csökkenthető a fejlesztések és beruházások költsége is. Habár a termelők közvetlenül nincsenek kapcsolatban az okos fogyasztásmérőkkel, az azokból származó adatokkal folyamatosan biztosítható az erőmű optimális kihasználása, csökken a leszabályozások száma, ezzel jelentősen mérséklődnek a költségek. A teljes termelői portfólióba jobban integrálhatóvá válnak a megújuló alapon termelő egységek és a kiserőművek.
A robogó nemzetgazdasági gyorsnaszád egyik evezője
Az előnyök természetesen nemzetgazdasági szinten is jelentkeznek. Ezek elsősorban két dolog köré csoportosíthatók – az energiafogyasztás csökkenése és ezzel párhuzamosan az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérséklődése, amely utóbbi az ETS (az Európai Unió széndioxidkvóta-kereskedelmi rendszere) III. fázisának 2013-as bevezetésével egyre égetőbb problémaként jelentkezik. Ezen túlmenően nő az energiaellátás biztonsága, hiszen a hirtelen jelentkező fogyasztási csúcsok és mélyvölgyek felső és alsó pontjai közelebb hozhatók az átlagos fogyasztási szinthez. Az optimalizált energiafogyasztás hozzájárul az erőműberuházások „bölcs” és csak a szükséges mértékű megvalósításához, segít a decentralizált erőművek rendszerbe illesztésében.
Nem sci-fi, van ahol már okosan mérnek!
Mondjuk Európában nem túl sok helyen, mindösszesen Svédországban és Olaszországban működnek minden fogyasztási helyen okos villanyórák. A környezet és energiatudatos svédeknél ezen nincs mit csodálkozni, míg az olaszok esetében a magas hálózati veszteség (értsd. többek között a jogosulatlan vételezések) vezetett el az okos mérés teljes bevezetéséig. Hogy máshol miként áll az okos mérés szénája a lenti ábrán lehet megszemlélni.
Kockázatok és mellékhatások
Természetesen vannak azok is – csak az egyes fogyasztók vérmérséklete szerint jelentkeznek. Az első és egyben a leginkább propagált aggály az okos mérőórák kapcsán az adatvédelem kérdése. Gyakran hallani, hogy egy fogyasztói profil azért sok tekintetben alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztót marketingcélpontként azonosítsák az erre szakosodott vállalatok. Ez tény. Tény ugyanakkor az is, hogy naponta személyes adataink tucatjai keringenek világhálón, egy áramfogyasztói profil azokhoz képest már igazán semmiség. És hogy az adatvédelem kérdése ennek függvényében mekkora „veszélyfaktor”? Ezt alighanem mindenki vérmérsékletének megfelelően maga kell eldöntse.
Másrészt gondot jelenthet a bevezetésnél a társadalmi ellenállás. Ez esetben legtöbbször csak a „nagytestvér-effektusként” jellemezhető aggodalmak fellángolásáról van szó, ugyanakkor a nem „eléggé felnőtt” társadalmakban valós társadalmi feszültséget is jelenthet az, ha valakit egyik napról a másikra korlátozhatnak a fogyasztásban, vagy lekapcsolhatnak a rendszerről. Ezt a problémát viszont nem feltétlenül kellene az okos mérés nyakába varrni. Egyszerűen csak meg kell érteni, hogy az áram sem ingyen jön a dróton…
És itthon hogyan állunk?
Nagyjából sehogy. 2009-ben a Magyar Energia Hivatal bábáskodásában elkészült egy tanulmány az okos mérés kapcsán, majd ennek az alapján (is) 2012-ben kell nyilatkoznia hazánknak, hogy mit is akar kezdeni okos mérés terén. Optimális esetben a rendszer 2014-től lenne kiépíthető. Addig maradna az önkéntes okos mérő felszerelés, már ha erre lenne lehetőség (legalábbis mi nem találtunk arra utaló nyomot, hogy bármelyik szolgáltatónál is lehetne élni a készülék nyújtotta előnyökkel).
