Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Felére csökkentheti az infokommunikációs szektor üvegházhatású gázkibocsátását a felhő alapú számítástechnika alkalmazása, amellyel nincs szükség költséges eszközpark-fejlesztésre, és a felhasználók családi fotóikat és zenegyűjteményüket is szerverparkokban tárolják.
Ám egy új kutatás szerint, amennyit nyerünk a vámon, annyit vesztünk a réven, ugyanis a megugró adatforgalom energiaigényes. A felhőmodellben (cloud computing) a szerverszolgáltató ruház be a nagyteljesítményű szerverekbe, továbbá vállalja, hogy a kínált szoftvereket rendszeresen frissíti, a nála – a felhőben, vagyis a szervereken – tárolt adatokról pedig rendszeres mentéseket készít. Elvileg mindenki jól jár: a szolgáltató állandó bevételhez jut az előfizetésekből, az ügyfél pedig bárhonnan és bármikor hozzáfér a kívánt adatokhoz, csak legyen szélessávú internetkapcsolata. A Google Docs alkalmazásainak felhasználói például teljes irodai szoftvercsomaghoz jutnak ingyen, a szövegszerkesztéstől, a táblázatkezelésen át a prezentációkészítésig mindent a felhőben végeznek; az Apple felhőszolgáltatásával pedig a cég gyártotta számítógépek, okostelefonok és táblagépek között lehet szinkronizálni az e-maileket, fotókat, zeneszámokat stb.
A számítási felhőt használó cég megkímélheti magát a szoftverfejlesztés, – telepítés és -karbantartás terheitől. Csakhogy a költségektől aligha – állítják azok az amerikai és ausztrál kutatók, akik első ízben vizsgálták a felhőmodellt ebből a szempontból: bitre lebontva kalkulálták ki az adattovábbítás energiaigényét. Mert hiába csökkenthető az eszközpark és az azt menedzselő szakemberállomány mérete, ha közben a hálózati adatforgalom megugrik.
Függően attól, hogy a felhőszolgáltatás zárt (cégen belül kialakított rendszer) vagy nyilvános (előfizetés fejében az interneten keresztül bárki számára elérhető), a működésre fordított összes energia 58, illetve 89 százalékát emészti föl az adatforgalom. A szerverek zárt felhő esetén 35, nyílt felhő esetén 10 százalékot használnak az energiából, míg maga az adattárolás alig 7, illetve 1 százalékot igényel.
A nagy felhőszolgáltatók gigászi szerverparkokat üzemeltetnek, és törekszenek azok minél hatékonyabb üzemeltetésére. Izlandon víz- és geotermikus energiával üzemelő központ épül, a Facebook Svédországban, a sarkkör közelében épít szabadlevegős hűtésű parkot (a közösségi hálózati cég hasonló parkot üzemeltet az amerikai Oregonban). A Google szél- és napenergiával igyekszik táplálni a negyven adatközpontjában működő egymillió szervert – pontos számuk egyébként titok, a nagyságrendet energiafogyasztásuk alapján becsülték meg iparági elemzők.
Csökkenti vagy növeli a felhő az üvegházgáz-kibocsátást?
A Pike Research amerikai piackutató intézet szerint a felhőalapú számítástechnika révén 2020-ra 38 százalékkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Egy újabb kutatás azt állítja, a cégek akár felére is csökkenthetik szén-dioxid lábnyomukat ezzel, csak Amerikában annyi fosszilis energia takarítható meg, amivel 5,7 millió gépkocsi egy évig üzemel. A Greenpeace környezetvédő szervezet által felkért szakértők ezzel szemben azt állítják, a nagymennyiségű adatforgalom lebonyolítására képes okostelefonok, táblagépek, PDA-k és számítógépek miatt is a felhők energiafogyasztása megháromszorozódik 2020-ig. Továbbá addig a felhő két fő eleme, a telekommunikációs hálózatok és az adatközpontok 1,963 milliárd kilowattórás fogyasztást generálnak (ez az Egyesült Államok jelenlegi fogyasztásának fele annyi, mint Brazília, Franciaország, Németország és Kanada fogyasztása együttvéve). A Microsoft előrejelzése szerint a szerverparkok piaca a mai 50 milliárd dollárról 2020-ra 78 milliárd dollárra bővül. Ám az energiahatékonyságuk is nő: egy felmérés szerint a szerverparkok wattra vetített teljesítménye két-négyévente megduplázódik. Az adatok továbbításához szükséges optoelektronikai eszközök esetében várhatóan évi 14 százalékkal kevesebb energiára lesz szükség.
A teljes cikk itt olvasható.
