120 ezer éve kiszáradt a Holt-tenger

A Holt-tengerből kinyert üledékek felfedik, hogy ezen figyelemreméltó víztömeg 120 ezer évvel ezelőtt szinte eltűnt.

A kutatók szerint ez igen aggasztó felfedezés, mivel azt mutatja, a Közel-Kelet mennyire szárazzá válhat a Föld meleg fázisai alatt. Az ókori időkben, alig néhány ember élt a tenger körül. Manapság viszont mellékfolyóit nagyobb populációk térítik el, és a tó vízszintje gyorsan hanyatlik. „A Holt-tenger szintcsökkenésének oka, hogy gyakorlatilag minden bele érkező édesvizet feltartóztatnak a körülötte elhelyezkedő országok” – mondja Steve Goldstein, amerikai geokémikus. „Most viszont tudjuk, hogy egy korábbi meleg időszakban, az a víz, melyet az emberek manapság használnak, magától elapadt. Ez fontos következtetés a mai társadalom szempontjából, mivel a globális klímamodellek azt sugallják, hogy ez a régió a jövőben különösen szárazzá válik.” Goldstein a fúrások eredményeit az Amerikai Geofizikai Unió 2011-es őszi ülésén mutatta be.

 
A Holt-tenger különös hely. Felszíne a bolygó legalacsonyabb pontján fekszik, több mint 400 méterrel a tengerszint alatt. Rendkívül sós vize egyes helyeken további 300 métert ereszkedik. A tómeder alatt pedig olyan üledékrétegek helyezkednek el, amelyek dokumentálják a Holt-tenger történetét és azon klímafeltételeket, melyek több százezer évvel ezelőtt uralkodtak a régióban. Izraeli, amerikai, német, japán, svájci és norvég kutatók konzorciuma két furatot nyert ki a mederből 2010 második felében. Ezek egyikét a tó legmélyebb része közelében gyűjtötték be. 235 méteres mélységben a kutatók apró, kerek kavicsokból álló rétegbe ütköztek, mely szerintük az ősi part üledéke. A furat helyzetét tekintve ez azt sugallja, hogy a Holt-tenger a múlt valamely pontján teljesen, vagy majdnem teljesen kiszáradt.

 
A furatok korának pontos megállapítását még nem végezték el, azonban mintázatuk miatt a csapat arra a konklúzióra jutott, hogy a kiszáradás az eemi (vagy riss-würmi) időszakban ment végbe. Ez a Föld történetének azon időszaka volt, amikor a globális hőmérsékletek magasak, ha nem némileg magasabbak voltak, mint manapság.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.