A Kormány 450 millió forintot átcsoportosított az Őrségi Nemzeti Parkhoz, hogy legalább 500 hektár, feltehetően „zsebszerződéssel” érintett természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldet felvásároljon.

Nő az állami tulajdonú védett terület

A Kormány 450 millió forintot átcsoportosított az Őrségi Nemzeti Parkhoz, hogy legalább 500 hektár, feltehetően „zsebszerződéssel” érintett természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldet felvásároljon.

A védett és védelemre tervezett természeti területeket 2015 végéig állami tulajdonba kell venni. A döntés tényleges és egyben szimbolikus lépés a „zsebszerződések” felszámolására –mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a kormányhatározatot ismertető Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. „Ezzel a tettel megmutatjuk, hogy nemcsak szavakkal, hanem szigorúbb jogszabályokkal is küzdünk a „zsebszerződések” ellen”- tette hozzá az államtitkár. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy védje, gyarapítsa az állami termőföld vagyont, megakadályozza a feltételezhetően jogellenes külföldi földhasználatot, és a tiltott tulajdonszerzést.A törvényi szabályozás szerint a védett és védelemre tervezett természeti területeket 2015 végéig állami tulajdonba kell venni, tehát a kormányhatározat jelentősen segíti az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot a feladata teljesítésében-jelentette ki Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány döntése egyedülálló helyzetet teremt, hiszen ritka az a pillanat, amikor a gazdasági, a nemzeti, a természetvédelmi érdekek és a gazdák érdekei egyszerre kapcsolódnak össze.

Az Igazgatóság a terület vagyonkezelőjeként hasznosíthatja az érintett földeket, így bérbe adhatja olyan helyi magyar vállalkozóknak, akik a természetvédelemmel összhangban gazdálkodnak. A döntéssel a Kormány, a Birtokpolitikai Irányelvekhez hűen támogatja a helyi kis – és közepes vállalkozásokat, a családi gazdaságokat és segíti a vidéki foglalkoztatottság bővülését. A nemzeti park területe mintegy 344 ezer hektár. Az állam összesen az Őrségi Nemzeti Parkban mintegy 19.000 hektárnyi természetvédelmi terület kíván állami tulajdonba venni. Ha lehet a tulajdonosokkal való megegyezéssel, ha ez nem lehetséges, akkor kisajátítással. Az Őrségi Nemzeti Park területén mintegy 4600 hektár olyan természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld található, amelyet valószínűleg jogellenes szerződések segítségével külföldi állampolgárok használnak. Ezen a területen jelentős természeti értékek találhatók, amelyeket meg kell védeni. Az állami tulajdonszerzés ezt a célt szolgája. A védettség nem jelenti azt, hogy mezőgazdasági tevékenység nem folytatható az adott területen, csak azt, hogy az idevonatkozó szabályokat be kell tartani. Sebestyén Róbert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány döntése az első nagy lépés annak érdekében, hogy természetvédelmi területek állami tulajdonba kerüljenek, az NFA jövőre is az ideihez hasonló összeget, azaz mintegy 500 millió forintot szán ingatlanvásárlásra.

Az érvényes jogszabályok szerint kizárólag az Őrségi Nemzeti Park tehet vételi ajánlatot az érintett területekre vagy szerezhet tulajdont kisajátítással. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek ilyen törvényi lehetősége nincs, ezért a kormány a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2011-es állami földvásárlásra fordítható keretéből 450 millió forintot átcsoportosított az Őrségi Nemzeti Parkhoz. Az összeg felhasználásával legalább 500 hektárnyi termőföld kerül a magyar állam tulajdonába és a NFA vagyoni körébe. A vagyonkezelési feladatokat az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága látja el. A lépés egyértelmű jelzés mind az érintett külföldiek mind a magyar gazdák számára a kormányzati szándék komolyságáról – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Illés Zoltán szerint a mostani lépés egy többéves folyamat kezdete. Ennek végrehajtásához összesen mintegy 65 milliárd forintra lenne szükség. Az Őrségi Nemzeti Parkban egy hektár termőföld ára minimálisan 200 ezer forint. A most állami tulajdonba kerülő földeket helyi gazdálkodóknak kívánják bérbe adni. Az államtitkár megjegyezte: a nemzeti parkokban felülvizsgálják a bérleti szerződéseket, és reális áron kötik azokat újra.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.