Gyökeres változásokat hoz az új hulladékgazdálkodási törvény

Bár az új hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépésének 2012. január 1.-jére tervezett időpontja a jelenlegi információink szerint várhatóan kissé tolódik, azonban az most is határozottan látható, hogy az új szabályozás jelentős változásokat hoz a hulladékgazdálkodás rendszerében.

Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19.-én fogadták el és december 12.-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb két éven belül, azaz 2010. december 12.-ig kellett volna beépíteniük szabályozási rendszerükbe, azonban ennek a kötelezettségnek hazánk még nem tett eleget. A keretirányelv mind általánosságban, mind az egyes részterületekre vonatkozóan tartalmaz a korábbiaktól eltérő megközelítésű, valamint azokat továbbfejlesztő előírásokat, amelynek megfelelően a hazai szabályozást is jelentősen új alapokra kellett helyezni. Az irányelv átültetésén túl a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény hatálybalépése óta eltelt tíz év alatt összegyűlt gyakorlati tapasztalatok szintén szükségessé tették a hulladékgazdálkodási terület átfogó újraszabályozását, és az elmúlt hónapok politikai döntései is jelentős változásokat irányoztak elő. Tekintettel a jelentős változásokra, a jogalkotók a jelenlegi törvény módosítása helyett egy teljesen új törvény megalkotása mellett döntöttek, amelynek célja az egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, a hulladékképződés megelőzése és a keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása.

Az irányelv átültetésének egyre égetőbbé válása miatt az utóbbi hónapokban felgyorsultak az események, október elején megszületett a törvénytervezet nyilvános verziója (amelynek véleményezésére meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre). A tervezet azóta szinte folyamatosan változik, így nem könnyű a várható előírásokról írni. Tovább nehezíti az érintettek helyzetét, hogy az új hulladékgazdálkodási rendszert teljes egészében csak a végrehajtási rendeletek módosítási javaslataival együtt lehetne szakmailag megalapozottan értékelni, azonban ezek nyilvános tervezetei még nem láttak napvilágot. Ennek ellenére az új törvény által bevezetni szándékozott fő irányok (mind a pozitívumok, mind a bizonytalanságra okot adó rendelkezések) már most is láthatóak.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.