Sebezhető a városiasodó India

A gyors urbanizáció és a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárás miatt megduplázódik, s ezzel 1,5 milliárdra emelkedik a természeti katasztrófák veszélyeinek kitett lakosság száma 2050-ig, közülük pedig mintegy 200 millióan Indiában élnek majd.

A Világbank tisztségviselői szerint sok múlik a megelőző lépéseken és az ország felkészültségén, és nem szükségszerű, hogy a veszélyeztetettséggel együtt a sebezhetőség is növekedjen. Mindehhez “strapabíró infrastruktúra” és korai figyelmeztető rendszerek kiépítése kell. Indiában az egyik legnagyobb gond az, hogy hiányosak az információk a veszélyeztetett területekről és az ott élőkről. A fehér foltok felszámolása érdekében a Világbank az indiai kormánnyal együttműködve tanulmányozza a vidékről a városokba való elvándorlást, az ebből fakadó többletnyomást az infrastruktúrán, illetve az egyes térségek természeti katasztrófáknak való kitettségét – írta a Világbank adataira hivatkozva a The New York Times hírportálja. A Mumbaihoz (Bombayhez) hasonló városokban, ahol a hatóságok mindenre kiterjedően ellenőrzik a ingatlanok bérbeadását, a kormányzati politikáknak is komoly következményei lehetnek egy katasztrófa esetén. A hatóságilag ellenőrzött bérleti díjak miatt ugyanis a metropolisz ingatlantulajdonosai közül sokan elhanyagolják a karbantartást, így a monszun idején több omladozó épület végleg megadja magát. Ezt felismerve a politikusok igyekeznek majd biztosítani az ingatlanpiac szabad működését, amely ösztönzően hat a hosszú távú befektetésekre.

Az indiai kormány több hasonló, összesen 885 millió dollár értékű projekten dolgozik együtt a Világbankkal. A szervezet szerint az elmúlt időben rengeteget javult a helyzet az ázsiai országban. India szomszédjától, Bangladestől is sokat tanulhat a hatékony katasztrófavédelemről. Egy 1970-es ciklon még 300-500 ezer halottat hagyott maga mögött az országban, de 2007-ben, a megbízható infrastruktúra kiépítése és hatalmas beruházások után a Bengáli-öbölben regisztrált legerősebb forgószél, a Szidr “csak” 4 ezer ember életét követelte.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.