Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Amennyiben valaki a házát szeretné energiatudatosan felújítani, nincs nehéz dolga (feltéve, hogy pénze van rá). Lakás esetében jóval összetettebb a helyzet, hacsak a teljes házat nem újíttatja fel a lakóközösség. Így sem lehetetlen, hogy az adott lakás tulajdonosa, vagy bérlője lépjen.
Aki társasházban lakik, és valaha volt már lakógyűlésen, annak talán nem kell elmagyarázni, hogy egy ház külső, korszerű felújításának – hőszigetelésének, közös fűtésfelújításának – megvalósítása az anyagi javak előteremtésén túl is embert próbáló feladat. Annak ellenére, hogy a lakók közös cselekvése – mint minden kooperációs stratégia – hosszú távon a közösség hasznára válna, a felújítás legtöbbször nem történik meg, és az egyes lakások felújításának feladata elszigetelten, az egyes tulajdonosokra marad. Szükségtelen elmondani, hogy drágábban, mintha az egész épületet együtt kezelték volna. Mégis mit tehetünk ilyenkor? Először is vizsgáljuk meg lakásunk hőmérlegét! Vegyük számba mindazt a tényezőt, ami hőveszteséget okoz és próbáljuk meg ezek mértékét csökkenteni:
1.a. külső szerkezeteken keresztül távozó hő (transzmissziós hőveszteség) – csökkenthető külső (vagy belső) hőszigeteléssel.
1.b. szellőzési hőveszteség – a túlzott mértékű infiltráció a hézagok tömítésével csökkenthető, további csökkentés a lakást használók számának megtartása mellett azonban csak hővisszanyerős szellőztetés beépítésével lehetséges, a friss levegőre ugyanis élettani okok miatt mindenképpen szükségünk van.
1.c. hőhidak miatti hőveszteségek, a csatlakozó szerkezetek mentén kialakuló többdimenziós hőáramok.
Melyek azok a tényezők, melyek belső hőt termelnek? Ezek csökkentése értelemszerűen nyáron indokolt, míg télen pozitívan hatnak lakásunk energiamérlegére:
2.a. belső hőterhelés: háztartási gépek, sütés-főzés, a lakást használó emberek által termelt hő, valamint a világítás hőszennyezése.
2.b. sugárzásos hőnyereség: ha besüt a nap, akkor az üvegházhatás felmelegíti a belső terünket.
2.c. Az épületgépészeti rendszerek fűtő/hűtő teljesítménye, valamint a melegvíz előállításához szükséges energia. Új ház tervezésénél értelemszerűen ennek értéke az, melyet a legalacsonyabbra kívánunk szorítani, és ennek értéke az, mely egy esetleges felújítás során befolyásolható.
A fenti lista – azon túl, hogy jól összegzi egy lakóegység hőhatásait, szerkezetet ad az alábbi felsorolásnak, mely egy lakás felújításának egyes lehetséges módszereit tartalmazza. Az egyes megoldások energiamérleggel való kapcsolatát a cím után zárójelek közé tett szám-betű páros érzékelteti, mely megegyezik a fentiekkel. Nyílászárócsere (1.a., 1.b.) Rutinjellegű műtéti beavatkozás, melyet egyes mesterek lakás méretben akár 8 órás időgaranciával is vállalni tudnak. A régi rossz nyílászárók a kapcsolt gerébtokostól az egyesített szárnyún át a korai, rosszul teljesítő, duplaüveges faablakokon át széles spektrumon megtalálhatóak a palettán. A legtöbb hibája, hogy a fa öregedése során vetemedik, az ujjnyi méretű hézagokon süvít át az északi szél. Új nyílászáró választásánál ökölszabály lehet, hogy az U*A/ár arány a lehető legnagyobb legyen. (U a teljes nyílászáró hőátbocsátási tényezője, A a nyílászáró teljes felülete.) Viszonylag jó állapotú történeti ablakok esetén sokszor jobb megoldás a felújítás a cserénél – ez műemlékházakban akár előírás is lehet.
Belső oldali hőszigetelés falon vagy födémen (1.a.)
Bár minden szakértő óva intene attól, hogy hőszigetelést belső oldalon helyezzünk el, néha mégis szükséges. Pl. műemléki épületek esetében alig van más megoldás. A félelemnek több oka van: egyrészt a belső oldali hőszigeteléssel ellátott falszakasz nem vesz részt aktívan a nyári kánikulában hőtároló tömegként.
A teljes cikk itt olvasható.
