A szárazság döntötte romba Angkort

A technológiai újítások ellenére Angkor sem térhetett ki a megannyi ősi birodalom vesztét okozó klímaváltozás képében jelentkező végzet elől: szakértők szerint immáron kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy a szárazság miatt áldozott le a 12. századi kambodzsai romváros csillaga.

A 800-as években épült Angkor annak a Khmer Birodalomnak volt a fővárosa, amely az elkövetkező öt évszázadban meghatározó szerepet játszott Ázsia délkeleti részének történetében. A világörökség részévé húsz évvel ezelőtt nyilvánított központ a maga ezer négyzetkilométeres területével a preindusztriális kor legnagyobb városa volt (csak összehasonlításképpen: az amerikai Philadelphia területe 350 négyzetkilométer). Sokáig úgy tartották, hogy a birodalom végét az állandó háborúskodás és az extenzív földművelés okozta. Az újabban feltárt bizonyítékok viszont arra engednek következtetni, hogy a Khmer Királyság területét sújtó szárazságok hozzájárulhattak a birodalom hanyatlásához. A Vietnamban talált fagyűrűk arról árulkodnak, hogy a birodalom lakói hosszú szárazságokkal voltak kénytelenek együtt élni, amelyeket időnként heves esőzések szakítottak meg.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.