Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
– Az építtetők részéről egyre nagyobb igény merült fel energiatakarékos vagy passzívházak építésére – idézi fel a kezdeteket Bertók Sándor, Zalaegerszeg főépítésze. – Az engedélyeket azonban sorra el kellett utasítani, mert a város olyan pontjain terveztek alacsony energiafelhasználású épületeket, ahol lehetetlen volt beilleszteni az utcaképbe, és nem volt lehetőség kihasználni az előnyöket sem. A főépítész szerint a passzívház ugyanis nemcsak arról szól, hogy a lakóépület alacsony energiafelhasználású legyen, hanem az egész környezetet tudatosan kell felépíteni; az alternatív energiafelhasználáshoz például kapcsolódhatna a víztisztítás, a hulladékfelhasználás vagy a közvilágítás más jellegű üzemeltetése is. A tervek megvalósításához álláspontja szerint azonban önkormányzati tulajdonú területre van szükség, mert így – ha nem is a város a beruházó – irányíthatnák a folyamatot, hogy a lakóparkban csak ilyen épületeket építsenek.
Az én házam, az én váram
Bertók Sándor szól arról is, hogy az Alsóerdő kirándulóhelyeivel, környezetével “belepasszol a tervekbe”, ideális helyszíne lehet a környezettudatos lakótelepnek. – Az Alsóerdei úton, az önkormányzat területén kialakított üdülőkörzetben évek óta megállt a fejlődés, a cégeknek egyre kevesebb pénzük van vendégházak építésére – indokolja a döntést. – Az önkormányzat ezért két évvel ezelőtt módosította a rendezési tervet, feloldották a lakóházak építését érintő korlátozást. A főúttól 15-20 méteres védősávval elválasztott területen a víz- és szennyvízcsatorna is rendelkezésre áll. Csökkenti a költségeket, hogy a gázt sem kell bevezetni, mert nem lesz rá szükség, de az energiatakarékos lakóparkban akár az összegyűjtött esővizet is tudják majd hasznosítani. A tervek szerint a háromhektáros területen a legkisebb telek alapterülete 1500 négyzetméter lesz, így tizennyolc, egyenként 120 négyzetméteres lakóház építésére van lehetőség. Az épületek azonos tervek alapján készülnek, de a családok igényeinek megfelelően fejleszthetők, bővíthetők, átalakíthatók lesznek. A tetőtérben három szobát lehet kialakítani, a 60 négyzetméteres földszinti részhez pedig épülhet garázs, gazdasági és gépészeti rész is. Az építészeti, alaprajzi kialakítással, a házak megfelelő tájolásával, a környezeti adottságok figyelembevételével, a falak, a tetők és a nyílászárók megfelelő hőszigetelésével csökkenthető az épület hővesztesége, így földhővel vagy napkollektorral megoldható a fűtés. A napkollektor például elektromos energiát is termel, így napsütéstől függően biztosítani tudja a melegvíz-igény 60-80 százalékát is. Az energiatakarékos házakban a villamos energián kívül más energiára nincs szükség, gázra is csak legfeljebb főzéskor, következésképpen a fenntartási költség független az előre nem látható energiaráváltozásoktól is.
Passzívház vagy energiatakarékos épület?
– Az energiatakarékos házak mellett egyre gyakrabban hallani a passzív házakról is. Mi az alapvető különbség a két típus között?
– Az alapvető különbség az energiafogyasztásban van – hangzik a rövid válasz, majd magyarázatul Bertók Sándor kifejti, hogy a passzívházban szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. Az éves fűtési igény 1,5 köbméter gázfogyasztásnak felel meg, míg az alacsony energiájú házaknál ez közel az ötszöröse, akár 7 köbméter is lehet. A passzív házat szinte “teljesen lezárják”, az elhasznált levegőt például speciális szellőző rendszeren – hőcserélőn – keresztül cserélik friss levegőre. Gondos tervezéssel, épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal minimalizálják a hőveszteséget, a világításból, a háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó belső hő nyereséget pedig maximalizálják. Az energiatakarékos házak építésénél viszont a hőveszteség mérséklése a cél, ami megfelelő építészeti, alaprajzi, energetikai kialakítással, a környezeti adottságok figyelembe vételével, “megfelelő” tájolással megoldható.
– Alsóerdőn energiatakarékos vagy a passzív házak épülnek?
– Az előtanulmányokból kiderült, hogy Zalaegerszegen az alacsony energiafelhasználású épületek lennének ideálisak. A passzívház nehezebben valósítható meg, kialakítása pedig annyi plusz költséget jelentene, ami nehezen térül meg – érvel a főépítész.
Húsz százalékkal drágább, de megtérül
– Eddig nem beszéltünk a költségekről. Mennyivel drágább egy energiatakarékos ház kivitelezése, mint egy “normál” házé? – Az energiatakarékos házak felépítése átlagosan 20 százalékkal kerül többe, de a beruházás költsége az energiaárak emelkedésétől függően 10-12 év alatt megtérül – közli. A konkrét költségekről elmondja, hogy egy 120 négyzetméteres energiatakarékos lakóépület kivitelezése 30 millió forintba kerül. A lakópark kialakításához, a 18 ház felépítéséhez több mint félmilliárd forintra lenne szükség, de a város ekkora összeget nem tud beruházni, ezért konzorciumi szerződést kell kötni a kivitelezővel. A főépítész szerint jelenleg nehéz ennyi tőkével rendelkező építtetőt találni. – Öt évvel ezelőtt a befektetők havonta 4-5 tervet nyújtottak be a tervtanácshoz, most kéthavonta érkezik egy-egy építési terv – tárja fel. – Hiányzik az alaptőke, a bankoktól is egyre nehezebb feltételek mellett lehet hitelt felvenni. Leálltak az építkezések, a gazdasági válság miatt több konkrét építési terv is meghiúsult, egy lakóépület például kétharmados készültséggel áll már hónapok óta. A nehézségek ellenére azonban befektetői támogatással fél éven belül felépül az első mintaház, majd fokozatosan, az igények szerint elkészülnek a többi lakóházak is, és megvalósulhat Zalaegerszegen az első energiatakarékos lakópark.
