Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.
A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek, írja a 365.postr.hu . Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik. Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel. A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).
Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott. Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.