Szürke vagy vörös?

Olyan mértékben elszaporodott Angliában a behurcolt keleti szürkemókus sötét változata, hogy létszáma hamarosan meghaladhatja az őshonos vörös mókusét.

Az első vadon élő fekete mókust 1912-ben látták az angliai Letchworth-ben, miután egy viktoriánus arisztokrata betelepítette Amerikából. A sötét színezetű állat a keleti szürkemókus (Sciurus carolinensis) mutációja, és létszáma növekszik, mivel keveredik a törzsalakkal. Jelenleg 25 ezerre becsülik a populáció nagyságát Anglia keleti részén.  Mindeközben a vörös mókus populációja az elmúlt száz évben összeomlott annak következtében, hogy a behurcolt szürkék betegségeket terjesztettek közöttük, és elfoglalták élőhelyüket. Becslések szerint mindössze 30 000 maradhatott belőlük Észak-Angliában valamint a déli partot övező szigeteken. A vörös mókust védő Red Squirrel Survival Trust úgy próbálja növelni azok létszámát Anglia északi részén és Cornwallban, hogy csapdázzák és megölik a szürkéket, valamint javítják az erdészeti kezelést. Színezettől függetlenül minden szürkemókus hordozhatja a himlővírust, és károsítja a fákat.

Az Angliában élő fekete mókusról viszonylag keveset lehet tudni. Állítólag magasabb a tesztoszteronszintje, emiatt agresszívebb és vonzóbb a nőstények számára, de erre alig akad tudományos bizonyíték. Helen McRobie, az Anglia Ruskin Egyetem tanára a lakosság bevonásával felmérést indított, hogy kiderítse, mennyire terjedtek el a fekete mókusok. Jelen ismeretek szerint a feketék térben még mindig messze vannak a vörösek bármely populációjától, de a kutatás azt is kimutatja majd, hogy valaha veszélyt jelenthetnek-e majd az őshonos fajra. A Fekete Mókus Projekt célja, hogy adatokat gyűjtsön a szürke és fekete mókusok földrajzi elterjedéséről a Brit-szigeteken. Az adatok talán magyarázatot adhatnak arra, miért bizonyult a faj ilyen sikeres hódítónak Angliában. Az angolok észleléseiket a projekt honlapján adhatják le.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.