Így komposztáljunk!

Az egyik legfontosabb szempont kertészkedés közben az, hogy mind a termesztett növényeknek, mind a földnek gondját viseljük, melybe ültetjük őket.

A talaj tápanyagtartalma ugyanis idővel kifogy, és emiatt növényeink nem tudnak teljesen kifejlődni, illetve elszáradnak, elpusztulnak egy idő után. Sokan műtrágyát illetve tápoldatot használunk ennek elkerülése végett, melyek boltból könnyen beszerezhetők. Azonban ezeknek egyrészt, módosító hatásaik miatt, károsak a környezetre, másrészt pénzkidobásnak is számítanak, hiszen létezik egy sokkal környezetbarátabb és egyszerűbb alternatívájuk, mégpedig a házi komposzt. Sok, a háztartásban is megtalálható anyagból készíthetünk komposztot, mint például zöldség- és gyümölcsmaradékokból, falevelekből, levágott fűből, kerti növényekből, virágokból, őrölt kávéból és zaccból, tealevelekből, újságpapírból, kartonpapírból, fűrészporból és sok minden másból. (Viszont a hús- illetve csontmaradványok kártevőket vonzanak, így azokat kerüljük.) Ezeket másképp kidobnánk, így hát a komposztálással az elszállítandó szemét mennyisége is kevesebb lesz.

A komposztálást célszerű csupasz talajon végezni, melyre rétegekben felhalmozzuk a lebomlasztani kívánt anyagokat. Ha kellőképpen ügyelünk arra, hogy a szénben gazdag (pl. száraz levelek, faágak, kávézacc vagy fűrészpor) és a nitrogénben gazdag (ételmaradékok, levágott fű illetve zöld levelek) anyagok megfelelő arányban rétegződjenek, tápanyagban gazdag, jó minőségű komposztot kapunk, amellyel feleslegessé válik a mesterséges változat, ráadásul távol tarthatjuk a különböző növénybetegségeket is. A komposztot nedvesen kell tartani, illetve időnként át kell forgatni, hogy a kémiai reakciók, melyek a lebomláshoz szükségesek, végbemehessenek.

Ajánlott tartalom

Még nem késő megmenteni a nyugat-antarktiszi jégtakarót egy tanulmány szerint

Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.