Lehel nevű kerecsensóly a 2007-ben felszerelt műholdas jeladónak köszönhetően újabb fontos adatokkal szolgált a faj vonulási szokásairól és viselkedésmintáiról. A legérdekesebb "felfedezés", hogy ezeknek a madaraknak mennyire más felfogásuk van a távolságról, mint nekünk embereknek.

Újabb érdekes adatok Lehelről, a jeladós kerecsenről

Lehel nevű kerecsensóly a 2007-ben felszerelt műholdas jeladónak köszönhetően újabb fontos adatokkal szolgált a faj vonulási szokásairól és viselkedésmintáiról. A legérdekesebb “felfedezés”, hogy ezeknek a madaraknak mennyire más felfogásuk van a távolságról, mint nekünk embereknek.

Lehel a telet szokásához hűen Belgrád mellett töltötte és ahogy korábban február vége felé hazajött. Látva azonban, hogy milyen hó-, és táplálkozási viszonyok vannak itthon, másnap már megint Belgrád mellett volt, írja az mme.hu. A “vonulás” kérdését tehát elég rugalmasan kezelte. Hasonló oda-vissza utat egyetlen vonulási időszakban eddig két esetben mutattak jeladós madarak, mindkét esetben első naptári éves kerecsenek “közlekedtek” Magyarország és Olaszország között oda-vissza. A másik érdekesség, hogy Lehel nem a tavalyi gallyfészekhez tért vissza, hanem átment egy másik revírbe. Ez a revír régóta ismert, tavaly 3 fióka repült onnan (nyilvánvalóan egy másik pártól), ráadásul ez egy traverzen lévő láda. Vélhetően ez egy jobb minőségű revír, mint Lehel előző helye, több a táplálék, és a sólymok általában télen is ott tartózkodnak. Lehel áttelepülése egyben azt is jelzi, hogy az, hogy eltűnik egy fészkelőhelyről a sólyom, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy elpusztult.

Ez a váltás természetesen sok más kérdést is felvet.
Mi történt az előző párral? Lehel az előző párjával ment át a jobb helyre, vagy az esetleg elpusztult hím helyére állt be? Jelent-e valamit a költési siker szempontjából az új hely? Be fog-e állni Lehel előző helyére egy másik pár? Ha ez tényleg jobb minőségű revír, akkor ez egyben azt is jelenti-e, hogy Lehel már nem fog vonulni télen, hanem itt marad?
Reméljük hamarosan ezekre is választ kapunk.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.