Százhatvan falut hagytak el a lakók Szíriában 2007-ben és 2008-ban az általános felmelegedés miatt – áll egy nemzetközi jelentésben.
A Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) jelentése felhívja a figyelmet a vízforrások ellenőrzéséért folyó fegyveres regionális konfliktusok veszélyére is. “A 2007. és 2008. évi aszály súlyos csapást mért a szíriai falvakra, az ország északkeleti részében 160 falu néptelenedett el” – olvasható a Damaszkuszban a héten közzétett jelentésben. A Dánia által finanszírozott jelentés aggódik a globális klímaváltozás következményei – a közel-keleti vízkészletek csökkenése és a szegénység súlyosbodása – miatt. Az IISD előrejelzése szerint még egy mérsékelt globális felmelegedés következtében is 30 százalékkal csökken a Törökországon, Szírián és Irakon áthaladó Eufrátesz folyó vize, míg a Holt-tenger víztömege 80 százalékkal apad az évszázad végére.
A felmelegedés a térség békéjét is veszélyezteti, felgyorsítva a rivalizálást és a stratégiai források militarizálását, megnehezítve így minden békerendezést többek között Izrael és Szíria között – vélte Oli Brown, a tanulmány társszerzője. Brown szerint “Izrael máris ürügyként használja fel a klímaváltozást arra, hogy növelje a térségben lévő vízforrások feletti ellenőrzését”. Márpedig a Közel-Kelet a világ szén-dioxid-kibocsátásának mindössze kevesebb mint 1 százalékát adja – mutat rá a tanulmány. Brown és a másik társszerző, Alec Crawford szerint Izrael ez alól kivételt jelent: fejenkénti 11,8 tonnás üvegházhatású gázkibocsátása meghaladja a 10,5 tonnás európai átlagot. “Ez mélyítheti a Nyugat, így Izrael elleni, már meglévő ellenszenvet, mivel úgy tekinthetnek rájuk, mint a probléma okozójára, amely nem képes vagy nem akarja azt megoldani” – figyelmeztet a jelentés.
A tanulmány felhívja a figyelmet a népességnövekedés jelentette veszélyre is. A Közel-Kelet lakossága 2050-re a 2008-as 42 millióról 71 millióra nő majd, növelve a vízkészletek, az élelmiszerek, a lakosság és a foglalkoztatás területén megnyilvánuló szükségleteket. Az IISD jelentése szerint a közel-keleti kormányoknak és hatóságoknak, a civil társadalomnak és a nemzetközi közösségnek kell választ adni a klímaváltozásra és a felmelegedés miatt a regionális béke és biztonság szempontjából várható kockázatokra a helyi közösségeknek a klímaváltozás hatásaira való felkészítésével, az üvegházhatás csökkentésével és a megosztott források felhasználásában való együttműködéssel.