Szabályozási minimum alatt a Balaton vízszintje

A hivatalos szabályozási minimumszint alá került a Balaton vízszintje, a vízgyűjtő területekről évek óta kevesebb víz folyik a tóba, mint korábban, szükség van komoly kutatásokra a témában – erre kívánja felhívni a figyelmet a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a jövő hónapban induló, neves kutatókat felvonultató konferenciasorozatával.

Csonki István, az igazgatóság vezetője az MTI-nek elmondta: április elsején a tó vízszintjére vonatkozó szabályozási sáv alsó értéke 85 centiméter, miközben pénteken 82 centiméteres vízállást mértek, tehát az elmúlt csapadékszegény napokban bekövetkezett párolgásveszteség miatt szabályozási minimumszint alá került a vízszint. Az év első hónapjaiban mintegy 100 milliméternyi csapadékkal kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál a tó vízgyűjtő területén, amelynek pótlódására egyenlőre nincs sok esély. Ez előrevetíti, hogy a szezonban alacsony vízállásra kell számítani, ami nyár végére 50-60 centiméter körül is alakulhat. Csonki István hangsúlyozta: az igazi probléma nem is a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás, hiszen ilyenre volt már példa, hanem az, hogy az 1970-es évek óta a csapadékhiány mértékét lényegesen meghaladó arányban csökkent a vízgyűjtő területről befolyó víz mennyisége, azaz a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba.

Ennek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Példaként említette, hogy a Balaton legfőbb befolyójának számító Zala folyó vízhozamának korábban 70 százaléka, az utóbbi években már csak 50 százaléka kerül mérhetően a tóba. (Erre nem ad magyarázatot, hogy a Kis-Balaton jó tíz évvel ezelőtt megnövelt területe miatt megnőtt a párolgási veszteség is, éves szinten 3-4 centiméternyi vízszintet elvéve a Balatontól.) Mielőbb komoly kutatásokat kellene végezni az okok kiderítésére, hiszen csak az objektív tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni, illetve a folyamatokat lassító, vagy megfordító beruházásokról dönteni – figyelmeztetett a szakember. A vízügy nem titkolt célja a konferenciasorozattal, hogy az önjelölt Balaton-tudósok nyilatkozataival szemben hiteles adatokkal, és neves szakemberek véleményével ismertesse meg az érdeklődőket, döntéshozókat a tó múltjával, jelenével, várható jövőjével kapcsolatban, továbbá felhívja a figyelmet, hogy szükség van komoly kutatásokra a témában.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.