2050-re 200 millióra nőhet a “klímamenekültek” száma

2050-ig mintegy 200 millió ember kényszerülhet lakhelyének elhagyására megélhetési alapjának elveszítése miatt – tették közzé az ENSZ bonni klímakonferenciája alkalmából ENSZ-szervezetek és segélyszervezetek a nemzetközi migrációs szervezet (IOM) becsléseire hivatkozva. Amennyiben nem kerül következetes intézkedésekre sor a globális felmelegedés megfékezésére, “minden korábbi mértéket” meghaladó menekült áradatra lehet majd számítani – mutatnak rá a tanulmány szerzői.

“Katasztrofális következményekkel kell számolni az emberiség biztonsága szempontjából”. Már az elkövetkező években milliókra rúghat a klímamenekültek száma. “A legsúlyosabban a fejlődő régiókban és szigetországokban élő embereket érintheti a klímaváltozás” – írja a tanulmány. A tanulmány globális méretekben első alkalommal végzett adatgyűjtés empirikus adataival szolgál. “Új ötletekre és gyakorlatban megvalósítható elképzelésekre van szükség a klímaváltozás által az emberiség biztonságára jelentő veszély elhárításához” – hangsúlyozta ki Koko Warner, a tanulmány főszerkesztője.

A klímaváltozás már ma is “egyre növekvő jelentőséggel bír a lakhelyüket elhagyó emberek döntéseiben” – mutatott rá Charles Ehrhart, a CARE International segélyszervezet klímaügyi koordinátora. A legnagyobb aggodalmat a tengerszint lehetséges emelkedése kelti. “Az olyan sűrűn lakott körzetekben mint a Mekong-delta, egy kétméteres szintemelkedés 14,2 millió embert fosztana meg lakhelyétől és elárasztaná a megművelés alatt álló területek felét.” Hasonló mértékű veszély fenyegeti a Gangesz és a Nílus vidékét is. Már jelenleg is több millió embert érint a globális klímaváltozás. 2008-ban 20 millió embert tettek hajléktalanná a klímaváltozás miatt bekövetkezett természeti katasztrófák és rohamosan növekszik a természeti csapások által közvetlenül értintettek száma is: évente immár mintegy 211 millió emberről van szó. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jövőben is a szegényebb térségeket érinti majd leginkább a klímaváltozás környezeti hatása, mivel ott hiányzik leginkább a pénz a felkészüléshez és a természeti erőknek ellenálló emberi élettér megteremtéséhez.