Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az éghajlatváltozás “dózer gyanánt” lapítja össze a Karib-tenger szerteágazó korallzátonyait, ami ritka fajok kipusztulásához vezet – derítette ki egy brit kutatócsapat.
Az Atlanti-óceán nyugati részének trópusi övezetében a korallzátonyok hetvenöt százaléka már nagyrészt lelapult. Az 1970-es években még csak húsz százalékot tett ki a rongálódás.
A University of East Anglia kutatója, Lorenzo Alvarez-Filip vezette csoport szerint ez a folyamat a tengeri növény- és állatvilág előre nem látható összeomlásához vezethet. A zátonyformációk megszűnése veszélyezteti a fajgazdagságot, más tengerlakók élőhelyét, a halászatot, sőt a vízminőséget és a partokat is. A politikának most kellene cselekednie, mielőtt még teljesen eltűnnek a korallzátonyok – figyelmeztetnek a tudósok.
A karib-tengeri korallzátonyok törékeny, finom szerkezete a kutatók megfigyelései szerint szinte teljesen megszűnt. Az évszázadok folyamán a mészkiválások szín- és formagazdag alakzatokat hoztak létre, ezek a struktúrák azonban az utóbbi négy évtizedben egyértelműen egysíkúbbak lettek – írták a tudósok a Proceedings of the Royal Society B című szaklapban. – A korallalakzatokkal a partok természetes védettsége is megszűnik, jócskán megnő a part eróziójának és az áradásoknak a veszélye. Sok kis sziget léte forog ezzel kockán, és a nagyobbak is veszíthetnek földterületükből. A brit és kanadai kutatók a karib-tengeri korallvilág változását a globális felmelegedésre vezetik vissza. A koralloknak viszonylag állandó, 20 és 29 fok közötti vízhőmérsékletre van szükségük. Más régiókban, például a Csendes- és az Indiai-óceánban a rendkívül erős El Nino időjárási jelenség meleg tengeráramlatai már sok kárt okoztak.
A cikk szerint a karib-tengeri korallokat két ütemben lapították szét. Az első szakaszban, a hetvenes évek végén egy kórokozó pusztította el a jávor- és szarvasagancs-korallokat. A második fázis az utóbbi években kezdődött, most a melegebb vízhőmérséklet okozta korallfehéredés gyakoriságának és intenzitásának növekedése volt a kiváltó ok. A kutatás kétszáz korallzátonyon végzett több mint ötszáz vizsgálatot vett figyelembe az utóbbi negyven évből. A kutatók szerint ez az első átfogó tanulmány, amely geológiai következményeket mutatott ki – írta a Der Standard című lap online kiadása.