Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Eleinte a nemzetgazdaság számára ráfizetéssel járhat, hosszabb távon mégis megéri támogatni az elektromos járművek terjedését Magyarországon is.
Magyarországon ugyan megtörténtek az első lépések az elektromos autók elterjesztésére, azonban az ilyen járművek száma várhatóan az átlagos európai mennyiséget is nehezen közelítheti meg az évtized végére – írja a Napi Gazdaság a PwC felmérése alapján. Globálisan az iparági vezetők véleménye szerint nem elképzelhetetlen jelentős, akár 20 százalékos arány elérése, addig Magyarországon 2020-ra az óvatos becslések szerint sem haladja majd meg az elektromos autók részaránya a 0,7−1,2 százalékot a teljes járműparkon belül. Mindez 3,8 milliós járműparkot feltételezve körülbelül 45 ezer villanyautó forgalomba állását jelentheti az évtized végére. A magyarországi trendekről három lehetséges forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a PwC. Az optimista verzió szerint 2020-ra 5, a realisztikus szerint 1,2, a pesszimista szerint pedig 0,7 százalékos arányt érhet el az elektromos autók részaránya a teljes járműparkon belül.
Az elterjedés egyetlen jelentős infrastrukturális feltétele a töltőállomás-hálózat kiépítése, a tapasztalatok szerint minden elektromos autó után másfél töltőállomást kell létrehozni a kényelmes használat érdekében − ez azt is jelenti, hogy még a pesszimista várakozások szerint is jóval több mint 40 ezer töltőállomásra lesz szükség. A töltőállomások mintegy 60 százalékának a fogyasztó lakásánál kell létesülnie, célszerűségből például az éjszakai töltés érdekében. Amíg nem épül megfelelő mennyiségű “áramkút”, addig nem lehet az elektromos autók terjedésére sem számítani, a másik oldalon azonban vélhetően kevés társaság vág bele tömeges telepítésbe, amíg az e-járművek száma elhanyagolható. A hálózat fejlesztése a PwC szerint összesen mintegy 86,5 millió euró beruházást igényelne erre az időszakra.
A kevéssé valószínű, 20 százalékos részarány elérése is csak marginálisan befolyásolná a magyarországi áramfogyasztási görbét, az energiaszektorra gyakorolt hatás így igencsak visszafogottnak ígérkezik, kapacitásbővítést és egyéb extra ráfordításokat nem igényel. A teljes nemzeti fogyasztás várhatóan 0,2-0,3 százalékát teszi majd ki az autók töltéséhez szükséges áram, ami még az optimista forgatókönyvben is csak 1,1 százalékra rúgna − ami télen sem okozna problémát. Nemzetgazdasági szinten 2020-ban összességében vélhetően negatív gazdasági eredményt ad majd az elektromos autók terjedése, hosszú távon azonban − a közvetlen hatásokat is figyelembe véve − egyértelműen pozitív lesz a szaldó a PwC szerint. (A konzervatív forgatókönyv szerint az elektromos autók terjedése 2020-ban több mint 37 millió euró veszteséget okoz majd a gazdaságnak.) A kieső üzemanyagadó-bevételek, az infrastrukturális fejlesztés, valamint az ösztönzők és támogatások negatív költséghatása mellett az üzemanyag-megtakarítás, a fel nem használt széndioxidkvóták, a munkahelyteremtés és az áramértékesítésből befolyó többlet-adóbevételek hosszabb távon már átbillentik a mérleget.
Egyelőre a járműipar is kivár, a nagy gyártók még nem indították be a tömeges termelést, azzal együtt, hogy a nagyobb energetikai társaságok, szolgáltatók többsége (például RWE, MVM, Elmű, E.On) már indított ilyen projektet, üzembe állítva töltőállomásokat, illetve néhány e-autóból álló flottát. Az E.On áprilisban Győrött, Tatán és Mosonmagyaróváron avatott e-kutat, az ABB nemzetközi energetikai vállalatcsoport magyar cége pedig a Mol Istenhegyi úti töltőállomásán helyezett üzembe gyorstöltőt.