Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A területének mára egyharmadát elveszítő Holt-tenger megmentéséért küzdenek a természetvédők, akik ma indítják útjára azt az európai uniós támogatással megvalósuló kezdeményezést, amely a környezeti és történelmi szempontból is egyedülálló régió felélesztését tűzte ki céljául.
A Föld legmélyebben fekvő szárazföldi útján – a Holt-tenger izraeli oldala mentén – autózva, a szemfüleseknek feltűnhet egy rövid fekete vonal, amely fejmagasságnál néhány méterrel feljebb húzódik egyik sziklán. A jelzést egy évszázaddal ezelőtt festették fel brit földrajztudósok, megjelölve az akkori vízállást. A Holt-tenger felszíne ma már egy jóval lejjebb fekvő kőrobosztus alját súrolja: a vízszint több mint 24 méterrel csökkent, elsősorban az elmúlt néhány évtized során – olvasható a The Daily Telegraph internetes kiadásában. A világ legsósabb “tengerének” felszíni területe emellett egyharmadával csökkent: ma már két külön tóból áll, amelyeket csatorna köt össze, hogy megakadályozza a déli rész teljes kiszáradását. A vízszint továbbra is évente majdnem egy méterrel csökken. A Holt-tenger pusztulása méltatlanul figyelmen kívül hagyott környezeti katasztrófa. Egy jordániai vízügyminiszter korábban a közép-ázsiai Aral-tó kiszáradásánál is súlyosabbnak nevezte a helyzetet, mivel a közel-keleti tó pusztulása jóval gyorsabb ütemben zajlik, és nagyobb veszélyt jelent a régió gazdaságára, ökoszisztémájára, valamint bolygónk kulturális és vallási örökségére nézve is.
A Holt-tenger víztükre mintegy 400 méterrel húzódik a tengerszint alatt és az aranyló hegyek ölelésében lélegzetelállító látványt nyújt. A világ óceánjainál mintegy tízszer sósabb vízben nincs élet – leszámítva saját baktériumfajait -, ám olyan összetett ökoszisztéma szívében fekszik, amely nagyjából hatszáz, köztük számos veszélyeztetett és egyedülálló fajnak ad otthont. A terület fontos történelmi örökséggel bír: a közelben virágzott és bukott el Szodoma és Gomora, Mózes itt pillantotta meg az ígéret földjét és innen kerültek elő a holt-tengeri tekercsek. Kleopátra óta pedig gyógyulni vágyók tízezrei mártóztak meg vizében és temették magukat az iszapjába. A Holt-tenger egyszerre két oldalról pusztul. Északon az elsődleges forrásának számító Jordán mára szennyezett folyammá zsugorodott: vízhozama alig egyötöde a hetven évvel ezelőttinek, vizének jelentős részét háztartási és mezőgazdasági célokra használják. Délen pedig az ásványokat kitermelő ipari vállalatok áldozatává vált a tó. Az 1994-es izraeli-jordániai békeszerződés kötelezte a feleket a Jordán vizének helyreállítására. Egy évtizeddel ezelőtt a két ország megállapodott, hogy az Akabai-öbölből szállít vizet a folyóba. A témában a múlt év végére várt világbanki tanulmányterv azonban még mindig nem került nyilvánosságra, állítólag azért, mert Izrael, Jordánia és Palesztina nem tudnak megegyezni.
A természetvédők és a vállalatok ugyanakkor eleve óva intettek az “importált víztől”, amely megváltoztathatja a tenger összetételét és ökológiáját, ezzel megnehezítve az ásványok kitermelődését, csökkentve a terápiás hatását és elősegítve a mérgező anyagok megjelenését. Emellett a Jordán vizének helyreállítását sem segítené. A Friends of the Earth (A Föld barátai) nevű szervezet izraeli, jordániai és palesztin részlegei már régóta dolgoztak egy alternatív megoldáson. A terv alapja az volt, hogy az ipari vállalatok új technológiákat alkalmaznának, a Jordán vizét pedig tudatosabb környezetpolitikával – például esővíz-újrahasznosítással – duzzasztanák fel. A tervezetet elutasította az izraeli kabinet. A természetvédők azonban most újabb esélyt kaptak a tenger feltámasztására: ezen a hétvégén indítják útjára azt az európai uniós támogatással megvalósuló négymillió dolláros projektet, amelynek célja a régió megmentésére vonatkozó terv kidolgozása, illetve a terület UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánítása révén, a helyiek közreműködésének elnyerése.