Szuperzöld lesz az Olimpia

Kevesebb, mint száz nap van hátra a következő, londoni nyári olimpiai játékokig, és a sportolók mellett a város is gőzerővel készül a megmérettetésre.

London – többek között azért is, mert négy éve Pekingben kapkodó környezetvédelmi intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a körülmények megfelelőek legyenek – az első perctől kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését. Az egyik legfontosabb ígéret, hogy a lehető leghatékonyabban kezelik az olimpiai falu megépítésének emberi és környezeti hatásait. Az építkezés kezdete előtt kiadták a Környezetvédelmi Nyilatkozatnak nevezett jelentést, amely a falu várhatóan jelentős környezeti hatásait és az azok kezeléséhez szükséges eszközöket tartalmazza. Szerepelnek benne zajvédelemre, vízminőségre, közlekedésre és a levegő minőségére vonatkozó szabályozási tervek. A jelentés részeként számos vizsgálatot folytattak, hogy átfogóan felmérjék a terület aktuális állapotát. Állandóan mérik a zaj- és porszintet a falu környékén, az eredményeket pedig a hivatalos weboldalon közlik. Ha a megengedettnél magasabbra szökik az érték, a kerületekkel közösen kidolgozott intézkedéseket vezetnek be, amíg csökken a szennyezettség.

A vízvédelem fontos része, hogy a felhasznált vegyszereket, olajokat a természetes vizektől elzártan tárolják. Ezenkívül a vízi sportok során a medencéből kifröccsenő vizet egy csőrendszer elvezeti, és WC-öblítésre használják majd fel. Az építkezés idejére áttelepítették a tarajosgőte- és varangypopulációkat, amelyek a rendezvény végével visszakerülnek eredeti élőhelyeikre. A Biodiverzitás Akcióterv keretein belül az olimpiai faluban 45 hektáron alakítanak ki változatos, vizes, erdős és füves élőhelyeket a madarak, kétéltűek, emlősök számára. A játékok helyszínére egy mintegy 1200 lakás számára elegendő energiát termelő szélturbinát terveztek, amely az olimpiai falu kiszolgálása után az ott létesülő lakások áramellátásában és a terület utcai világításában játszik majd szerepet. A rendezvény miatt felépülő létesítmények többsége megmarad, és új funkciót kap a játékok végén: egyetem, közegészségügyi intézmény, iskola lesz belőlük némi átalakítás után. A mégis lebontásra ítélt épületekből visszamaradó anyagok 90 százalékát valamilyen formában újrahasznosítják majd. Például a 12 ezer férőhelyes kosárlabda-stadion a világ legnagyobb, ideiglenes, eleve újrafelhasználásra tervezett épülete.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.