A biogáznak nagy jövője van

Tabajdi, aki az EP mezőgazdasági bizottságának főtagja, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a szakbizottság előtt ismertetett jelentésében megállapította: a biogáz potenciálját leginkább az adja, hogy sokféle mezőgazdasági melléktermékre, hulladékra épülhet: szennyvíziszapra, állati trágyára, kommunális hulladékra, állati és növényi melléktermékekre, energianövényekre. A biogáz ugyanakkor sokoldalúan felhasználható áramtermelésre, fűtésre, hűtésre és gépjárművek meghajtására. A biogáz-felhasználás segítségével csökkenthető a globális széndioxid-kibocsátás.

A képviselő szerint a jelenlegi viszonyok között a biogáz termelése kizárólag piaci alapon nem gazdaságos, ezért legalább a kezdeti periódusban uniós és állami támogatásra van szükség biogáz üzemek létrehozására. A technikai fejlődéssel ugyanakkor hosszú távon van esély arra, hogy a biogáz termelése önmagában is kifizetődő lesz.

A mezőgazdasági bizottság tagjai egyetértettek vele abban – közölte Tabajdi -, hogy csak olyan mértékben szabad növényi termékeket felhasználni biogáz előállítására, ami semmilyen formában nem veszélyezteti a humán élelmiszerellátást, illetve az állati takarmány biztosítását.  “A hangsúlyt az állati trágyán és a szerves hulladékon alapuló biogáz-előállításra kell helyeznünk” – állapította meg.

Tabajdi kitért arra, hogy a jelenlegi európai szabályozás túl szigorú és merev, nem ösztönzi kellőképpen a biogáz-felhasználás fejlesztését. A jelentéstevő felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki integrált megközelítésű irányelvet, amely elősegítené a biogáz elterjedését Európában. Leszögezte ugyanakkor, hogy a bioenergia nem csodaszer, megvannak a maga korlátai: a bioüzemanyagok részaránya várhatóan 2025-re sem fog 10 százaléknál magasabb szintre emelkedni az EU-ban.