Benépesül a leégett nádas

Visszatért az április végén leégett kisvárdai nádasba a korábban ott fészkelő védett madarak egy része, és fiókákat is költöttek, költenek az újraéledő területen.

Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságához tartozó Nyírség-Szatmár-Bereg természetvédelmi tájegység vezetője elmondta, hogy a Kisvárda és Kékcse közötti mintegy húszhektáros területen – amelynek kétharmada vált az április 23-ai tűz martalékává – a természetvédelmi őrszolgálat tagjai ismét látnak kanalas, vörös, szürke és törpe gémet, kis- és nagykócsagot, bakcsót, valamint bölömbikát. Bár a tűz a nagykócsag költőtelepét szinte teljesen megsemmisítette, a kis részen megmaradt nádasba visszatért néhány, onnan a lángok elől elmenekült madár, és költeni kezdett. A szintén nádasban fészkelő vörös- és szürke gém közül is visszament több pár a területre, és láttak bölömbikát is. A tűz a szürke gémek lakóhelyét kisebb mértékben érintette, így ott az újraépített fészkekben már nagyok a fiókák. A kiskócsag-, a kanalasgém- és a bakcsótelepnek csak a szélén pusztítottak a lángok, a zömmel megmaradt költőhelyeken zavartalanul fészkelnek újra a nagy értékű madarak.

A tűz előtt a Kisvárda külterületén lévő nádasban 170-260 pár védett és fokozottan védett madár fészkelt. A legnagyobb természetvédelmi értékű – egyedenként 500 ezer forintot érő – kanalas gémből 15-20 pár élhetett a területen. A természetvédelmi őrök megfigyelése szerint fészkelt ott 60-70 pár nagy kócsag, 50-60 pár bakcsó, 45-50 pár vörös gém, 30 pár szürke gém, 20 pár kis kócsag, 5 pár törpe gém és 3 bölömbikapár is. Ezeknek a madaraknak a természetvédelmi értéke 100 és 250 ezer forint egyedenként, ami a tojásukra és a fészkükre is vonatkozik.A szakemberek szerint a visszatért madarakhoz a jövő évi költési időszakban újabbak csatlakozhatnak, és remélhetőleg rövid idő alatt ismét annyian élnek majd a területen, mint a tűz előtt.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.