Orbán Viktor avatta a biomassza kazánokat

A hárommilliárd forint beruházással megépített kazánokban tüzelőanyagként energianövényeket, szálas takarmányok bálázott szalmáját és zöldhulladékokat égetnek el, ezzel évi 50 millió köbméter földgázt spórolnak meg.

Orbán Viktor felavatta a Hungrana Kft. új biomassza kazánjait a Fejér megyei Szabadegyházán. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő vállalat fejlesztésével iránytűt mutat az egész országnak. A magyar nemzetgazdaság egyik legnagyobb kihívásának nevezte a miniszterelnök az import energiafüggőséget, amely komoly kiszolgáltatottságot jelent pénzügyi értelemben is. Orbán Viktor hozzátette: a szabadegyházai beruházás egyben kísérlet is, amelyben import energia helyett hazai megújuló energiát használnak fel. Kijelentette: amennyiben a modell működik, “akkor a magyar kormány kötelessége, hogy elősegítse más gyárak átállását is megújuló energiákra”.

“Az a környezet, amelyben élünk, folyamatosan pusztul. Az éghajlat egyre kibírhatatlanabbá válik és teljes fajok kipusztulásával kell szembenéznie a biológia tudományának” – mondta. Úgy vélte: nem túlzás azt állítani, hogy az ember és a bolygó közötti szövetséget az ember felbontotta. “Mindannyian tudjuk, ebből nagy baj lesz, mert az ember életképtelen a Föld többi élőrendszerének megléte nélkül. Ezért a 21. század legnagyobb kérdése az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energiaellátás biztosítása lett” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Úgy vélte, meg kell tanulni együtt élni saját környezetünkkel, mert különben “a nyugati ember gazdasági rendszere nem lesz fenntartható”. Kijelentette, meg kell barátkozni olyan fogalmakkal, mint energiahatékonyság, energiatakarékosság vagy a megújuló energiák.

A magyarok szemléletváltás ügyében nem állnak rosszul a miniszterelnök szerint. “Alkalmasak vagyunk arra, hogy a következő évtizedek változásaiból nyertesen jöjjünk ki. Ehhez egyik erőforrásunk a sajátos észjárásunk, a gyors alkalmazkodásunk. A másik pedig természeti erőforrásaink, mint a vízkészlet vagy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földek” – tette hozzá. Hangsúlyozta, a biomassza nemcsak energetikai kérdés, hanem a vidék megerősítéséről és a munkahelyteremtésről is szól. Hozzátette, a beruházás révén 100-150 család jut kenyérkereseti lehetőséghez.
A miniszterelnök bejelentette, ősszel elkezdődik a Szabadegyháza és Adony közötti 6235-ös út kiszélesítése, megerősítése, amely kiemelten fontos a magyar ipar és a Hungrana Kft. számára.

Lengyel Attila, az osztrák Agrana International, valamint a Tate Lyle és az ADM tulajdonában levő Eaststarch 50-50 százalékos tulajdonában lévő Hungrana Kft. ügyvezetője elmondta, a 100 éves gyár történetének legsikeresebb évtizedén vannak túl. Ezt az a hosszú távú stratégia biztosította, amelyet 5-6 évvel ezelőtt választottak, s amely “ma is szokatlannak tűnik”. “A rövidtávú érdekek és a profit realizálás helyett beruházás és növekedés mellett döntöttünk. Amikor mások gyárakat zártak be és kapacitást csökkentettek, mi gyárat építettünk és kapacitást növeltünk” – mondta. A biomassza kazánok hárommilliárd forintba kerültek, ennek egyharmadát a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) biztosította. Az új üzem a vállalat teljes energiafogyasztásának harmadát biztosítja. Tüzelőanyagként energianövényeket, szálas takarmányok bálázott szalmáját és zöldhulladékokat használnak majd. Évi 50 millió köbméter földgázt spórolnak meg, ami elegendő lenne Győr távhőszolgáltatásának ellátására.

A szabadegyházai Hungrana Kft. Európa legnagyobb kukorica feldolgozó és izocukor gyártó üzeme. Évi 1 millió tonna hazai kukoricát dolgoz fel, keményítőt, izocukrot, valamint alkoholt állít elő. Termékei a legmagasabb minőséget képviselik, amit bizonyít, hogy 60 százalékuk az európai piacokon talál vevőre. Alkalmazott technológiája 100 százalékban hulladék-és maradékmentes, a gabona minden grammját hasznosítja. Az országban elsőként kezdte meg a biogáz és a bioetanol termelését, s lépett piacra a “zöld üzemanyaggal”.

Ajánlott tartalom

Piacra dobhatják az éjszaka is működő napelemeket

Ausztrál kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a napelemek éjszaka is energiát termeljenek a Föld hőkisugárzását hasznosítva.