Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A szakember szerint a harmincöt fokos kánikulában naponta akár másfél centi víz is elpárologhat a Balatonból.
– Egy hónapon belül újra megjelenhetnek a homokpadok a strandokon, mint 2003-ban, a szezon végére 50-55 centire csökkenhet a vízszint, de pánikra nincs ok, egyébként is, a strandolókat ez nem zavarja – mondja Hajósy Adrienne környezetvédő, aki szerint feltétlenül elkerülendő, hogy valakik ismét vízpótlásért kiáltsanak, írja az sonline.hu. Hajósy Adrienne a Duna-körből, a tudományos akadémia szigetközi munkacsoportjából lehet ismert, újabban aktív tagja a Nők a Balatonért Egyesületnek is, amióta a tavasztól őszig tartó időszakot Balatonföldváron tölti. – Általában a vizek védelmével foglalkozom, s ehhez a Balaton vízszintje is hozzátartozik – így a szakember. – A hiteles adatok terjesztését szorgalmazom, ha ezek sok emberhez eljutnak, nekünk, környezetvédőknek szinte már nincs is dolgunk, mert mindenki belátja, mi a teendő. Kétségtelen, hogy a Balaton vízszintjében 2000 óta olyan nagyok a változások, amilyenek az előző negyven évben nem voltak. Amióta 1863-ban megépült a siófoki zsilip, mesterségesen szabályozott vízállású a tó. A problémát nem a természet okozza, mert az tudja a dolgát, hanem az emberi beavatkozás, hiszen attól függően változik a vízszint, hogy nyitják éppen, vagy zárják a Sió-zsilipet.
Hagyni kell a természetet most is szabadon működni, tanácsolja Hajósy Adrienne, hozzátéve: körültekintőbben, előrelátóbban kellene viszont zsilipelni. – A strandolók nem zavartatják magukat az alacsony vízszint miatt, mint ahogy amiatt sem, ha éppen magas. Ők strandolnak és tudomásul veszik az aktuális helyzetet, nem követelik, hogy azonnal hozzanak vizet a Rábából. S tudom, hogy most se Nemcsók János kormánybiztos, se pénz ilyesmire, de jobb megelőzni, hogy felvetődjék néhány hónap múlva a vízpótlás szörnyűséges terve. Inkább azzal kéne foglalkozni, hogy ne hordjuk tele kővel a természetes vizeinket. Vagy ha feltöltötték illegális módon a Balaton-medret a part számos pontján, akkor ott be kellene avatkozni, el kell bontatni, ahogyan a horvátok tették az illegális magyar nyaralókkal. A zsilipelésre pedig jobban kell figyelni. Amikor sok víz volt a tóban, a parti telkek tulajdonosainak érdekében addig kellett nyitva tartani, amíg csak lehetett, nem gondoltak arra, ami bekövetkezett, hogy hosszan tartó aszályos időszak jön.
Mindig volt víz a Balatonban az elmúlt párezer évben és a következő párezerben is lesz – jegyzi meg a környezetvédő arra a nemrég napvilágot látott elméletre, hogy a kevés csapadék és a vízbefolyás csökkenése miatt ötven-száz év múlva kiszáradhat a Balaton, legfeljebb a madarak paradicsoma lesz, de semmiképpen sem a fürdőzőké. Azzal sem ért egyet, hogy tárolni kellene a Balaton-vizet, illetve a csapadékot az aszályosabb évekre. – Tárolás? Ha több vizet tartanának a mederben, tehát később nyitnák a zsilipet, akkor is jönne a nyár, amikor lemegy a vízszint és elpárolog a tartalék – véli. – Hosszú időre nem lehet vizet tárolni, mert párolog, szennyeződik. De például miért nem kotorják a medret? Fonyód-Bélatelepen ma bele lehet süppedni az iszapba, egy kotrás sokat segítene. Nincs rá pénz? Koncentrálják erre az erőket!