Új madárfajt fedeztek fel Peruban

2012-08-07 Állatvédelem, Környezetvédelem, Zöldinfó

Kapcsolódó cikkek

Színpompás, bogyókkal táplálkozó új madárfajt fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport Peruban, a trópusi hegyi esőerdőkben.

A felfedezésről az Amerikai Ornitológiai Szövetség hivatalos lapjában, az AUK-ban jelent meg tanulmány. Amerikai és perui ornitológusok az Andok keleti lejtőin, a Cerros del Sira hegycsúcson végeztek kutatásokat. A meredek, mély szakadékok szabdalta hegyoldalakon sok olyan izolált, unikális mikroklímájú térség van, ahol egyedülálló élő- és növényvilág fejlődött ki – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A parányi madarak rendszeresen párban repkednek, bogyók és egyéb élelem után kutatnak. Fekete álarcot és fehér nyakbavalót “viselnek”, fejük búbján vérvörös folt virít, vörös csík keresztezi a mellkasukat, hasuk pedig halovány. A Capito fitzpatricki – azaz Fitzpatrick borbélymadara – nevét John W. Fitzpatrickról, a Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának igazgatójáról kapta, aki hét új madárfajt fedezett fel az 1970-80-as években Peruban. A borbélymadár a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe és a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozik.

Mi a közös a részecskegyorsítókban és az éghajlatváltozásban?

A Paul Lévy matematikus után Lévy-sétának (vagy bizonyos esetekben Lévy-repülésnek) nevezett jelenség a véletlen bolyongásnak egy fajtája, amely a természetben rengeteg különféle esetben előfordul, ragadozó állatok élelemkeresésétől kezdve közgazdasági, mikrobiológiai, kémiai folyamatokon át az éghajlatváltozásig. Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.

Új madárfajt fedeztek fel Peruban

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott tartalom