Az Európai Unió 2020-ra tett célkitűzése, hogy az újonnan épített ingatlanok mind zéróenergiásak legyenek. Az ilyen energiaigényű épületek túlmennek a passzívházak követelményein.
Az épületben éves szinten felhasznált energiát helyben, megújuló erőforrások segítségével állítják elő. Zöld város rangsorolásnál elsődlegesen a város ökolábnyomának nagyságát veszik figyelembe, de a zöldfelületek mennyisége és a CO2 –kibocsátás mértéke egyaránt fontos szempont. A szén-dioxid-semleges Zira-sziget tervét egy dániai székhelyű építészeti cég álmodta meg, ami Azerbajdzsán hegycsúcsait formázza meg. A zéróenergiás szállodakomplexum a fenntartható fejlődés tökéletes példája. A sziget épületeit a Kaszpi-tengerbe merített hőszivattyúk segítségével melegítik fel, a meleg vizet beépített napkollektorokkal állítják elő. Az áramot a homlokzatokra és az épületek tetőire helyezett napelemek termelik. A zöld építészet másik alkotása, a kínai Shenzen energiaház. A hatalmas felhőkarcoló homlokzatát úgy építették meg, hogy az árnyékba borítja az épületet, így megvédve a túlmelegedéstől. Az eredmény egy energiaszegény építmény, amely mindenféle légkondicionálás nélkül, természetes módon hűt.
Mivel a napenergiás fűtésen kívül a luxushotel zöld tetői is jelentősen besegítenek a hőnövekedés szabályozásába, az épület energiafelhasználása minimálisra csökken. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. adásának vendége Koltai Tamás biológus szerint az épület tetején található növényzet javítja az épületben zajló folyamatokat, hő szigetel és növeli az energiahatékonyságot. A virágföld és a növényzet mikroklímát alakít ki, ami az ott rekedt hőt magába tartva télen fűt, nyáron hűt.