Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Hét Balaton parti település évek óta hiába küzd azért, hogy a partszakaszaikon található iszapkazetták állami kezelésből az önkormányzat tulajdonába kerülhessenek.
A települések többsége lényegében csak ezeken a területeken tudna új turisztikai beruházásokba fogni, tulajdoni problémák miatt azonban ezeken a legértékesebb part menti területeken csak gyom, gaz és szemét található. Az érintettek szerint nem érdekellentétek, hanem csak a bürokrácia akadályozza az ügy rendezését. Az úgynevezett balatoni zagykazettákat még a hetvenes években alakították ki Gyenesdiáson, Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön, Keszthelyen, Balatonfűzfőn, Siófokon és Balatonfenyvesen. A települések part menti területeit államosították, majd a balatoni rétegkotrásból származó iszapot a part menti nádasokban kialakított, lefóliázott földgátakkal körbekerített kazettákba gyűjtötték össze. Az iszapkazetták feltöltése kevés kivételtől eltekintve a kilencvenes évek végére befejeződött. A víztől teljesen elzárt kazettákban az iszap megszilárdult, így új, természetes partszakaszok jöttek létre a Balaton mentén.
Gazdátlan állami tulajdon
A mintegy 250 hektárnyi terület azóta is állami kézben van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere szerint egyfajta róka fogta csuka helyzet alakult ki, mert a területeket kezelő vízügyi hatóságnak nincs pénz a kazetták rendben tartására, az önkormányzat pedig a rendezetlen tulajdonosi viszonyok miatt nem tud velük mit kezdeni. Emiatt az iszapkazetták többnyire elhanyagolt állapotban vannak, mocsaras, gazos területek, spontán erdők alakultak ki rajtuk. A vízügyi hatóság legfeljebb gyomirtást végez a területeken, de Balatonfűzfőn például a Balaton-felvidéki Nemzeti Park erdőit is az önkormányzat gondozza, a ritkítást közmunkások végzik. Az önkormányzatok évek óta próbálják elérni, hogy a területek az államtól az önkormányzat tulajdonába kerüljenek, mindeddig kevés sikerrel. „Sok jogszabály köti a kezünket, emiatt lassan haladnak a dolgok. Annyi hivatalt kell végigjárni, hogy a bürokrácia miatt a települések nem jutnak egyről a kettőre” – mondja Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. A Balatoni Fejlesztési Tanács éves beszámolója szerint 2011-ben bérbe vagy használatba adtak néhány kis területet, de sokkal többre volt igény. A fejlesztési tanács és a Balatoni Szövetség egyébként évente kezdeményezi a minisztériumnál és az MNV-nél a területek sorsának rendezését, de ígéreteken kívül eddig sok minden nem történt.
Az önkormányzatok önállóan is tettek lépéseket az utóbbi időben. A települések képviselői márciusban személyesen keresték fel az MNV Zrt. vezérigazgató-helyettesét, aki akkor úgy nyilatkozott: nem látja törvényi vagy adminisztratív akadályát, hogy a területek átkerüljenek az önkormányzatokhoz. A zagykazetták átadása anyagi oldalról is biztosítva lenne, mert a költségvetésben ötmilliárd forint van elkülönítve az összes ingyenes tulajdonba adási igény kielégítésére – így az iszapkazettákra is. Mindezek ellenére a mai napig csak egy területet adtak át, Balatonfűzfőn, bár Gyenesdiáson például még azt a területet sem sikerült átvenni az önkormányzatnak, amit a vízügyi tárca már 2008-ban átadásra javasolt.
A teljes cikk itt olvasható.