Kötelező intézkedéseket ír elő a kormányzati középületek felújításáról, energiahatékonysági programok kidolgozásáról és a nagyvállalatok energiaauditjának elvégzéséről az az uniós irányelv, amelyet kedden szavazott meg Strasbourgban túlnyomó többséggel az Európai Parlament (EP).
Az energiahatékonysági irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a központi kormányzat tulajdonában vagy használatában lévő, fűtött vagy hűtött nagyobb épületek alapterületének 3 százalékát évente felújítsák. Az előírást két lépcsőben léptetik életbe: először csak az 500 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű épületekre, majd 2015-től a 250 négyzetméternél nagyobbakra. Az irányelv hatálya alá tartozó energetikai cégeknek 2020 végéig teljesíteniük kell a “halmozott végfelhasználói energia-megtakarítási célelőirányzatot”. Ez azt jelenti, hogy 2014-től 2020-ig minden évben a végső fogyasztók számára évente értékesített energiavolumen legalább másfél százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni. Ezenkívül minden nagyvállalat négyévente szakképzett és akkreditált szakértők által végzett energiaauditon esik majd át. Az irányelvtervezetről folytatott plenáris vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az energiahatékonyságért folytatott küzdelemben az előző, szocialista vezetésű kormány által bevezetett magyarországi panelprogram európai minta lehetne. Annak keretében – mondta – négy év alatt több mint 260 ezer panellakás energetikai modernizációját végezték el. “Magyarországon sajnos a jelenlegi kormány lényegében felszámolta a panelprogramot. Ez hibás döntés volt, amely további több százezer családot fosztott meg attól a lehetőségtől, hogy lakásuk felújításával spóroljanak a havi rezsiköltségükön” – tette hozzá. Tabajdi Csaba arra kérte Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a 2014-2020-ra szóló uniós költségvetésben az EU jelentős forrásokkal támogassa az épületek energiahatékonysági célú felújítását.