Az általános felfogás szerint a biológiailag lebomló műanyag szatyrok, amelyeket számos hipermarket bocsát a vásárlók rendelkezésére, egész biztosan környezetbarát termékek: titkos komponensük révén pár hónap után megsemmisülnek, egyszerű molekulák alkotta mikroszkopikus részecskékké bomlanak le, amelyeket boldogan majszolnak el baktériumok és gombák. Az európai műanyaghulladék-hasznosító ágazatot képviselő szervezet, a European Plastics Recyclers (EuPR) azonban most arra figyelmeztet, hogy ezek a zacskók "több kárt okozhatnak a környezetnek, mint hasznot".

Több kárt okoznak a lebomló műanyag szatyrok, mint hasznot

Az általános felfogás szerint a biológiailag lebomló műanyag szatyrok, amelyeket számos hipermarket bocsát a vásárlók rendelkezésére, egész biztosan környezetbarát termékek: titkos komponensük révén pár hónap után megsemmisülnek, egyszerű molekulák alkotta mikroszkopikus részecskékké bomlanak le, amelyeket boldogan majszolnak el baktériumok és gombák. Az európai műanyaghulladék-hasznosító ágazatot képviselő szervezet, a European Plastics Recyclers (EuPR) azonban most arra figyelmeztet, hogy ezek a zacskók “több kárt okozhatnak a környezetnek, mint hasznot”.

Anyaguk “oxo-biodegradációs úton lebomló” műanyag, azaz oxigén és napfény hatására semmisül meg az elenyésző mennyiségben hozzáadott fémek, például kobalt, vas vagy mangán révén. A The Guardian című brit lap online kiadása (www.guardian.co.uk) szerint egyrészt akadnak kutatások, amelyek arra utalnak, hogy nem bomlanak le olyan gyorsan, mint ahogy előállítóik állítják. Másrészt azért előállítani szatyrokat, hogy azok majd megsemmisüljenek, ökológiai bűncselekménynek tűnik.

A lebomlás nagymértékben függ attól, hova kerül a zacskó “életpályája végén”. Ha eltemetődik egy szeméttelepen, valószínű, hogy egyáltalán nem bomlik le, hiszen nem éri sem oxigén, sem fény. Ezenkívül egy amerikai zacskótípus tanulmányozása során kiderült, hogy a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolja a lebomlás sebességét. Hűvös időben lassabb, párában pedig szinte megáll a folyamat.

Nemrégiben egy svéd tanulmány azt is kimutatta, hogy a mangánt tartalmazó polietilén lebomlása abbamarad, ha komposztba kerül, valószínűleg a mikroorganizmusok által termelt gázok hatására. Tehát ez sem jó megoldás. Az adalékként használt fémekről meg annyit, hogy míg a legtöbb gyártó azt állítja, igen csekély mennyiségekben adagolják csak a műanyaghoz, egy amerikai tanulmány szerint az egyik zacskótípus “igen nagy mennyiségű ólmot és kobaltot tartalmazott”, ami megkérdőjelezi az anyag környezetbarát voltát. A European Plastics Recyclers ezenkívül azzal érvel, hogy a műanyag szatyrok előállítása olyan sok energiát és olajat emészt fel, hogy megsemmisítésük “gazdasági és ökológiai nonszensz”.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.