Bár sokat fejlődtek, évszázados múltjukkal az autók antik részegységei a savas akkumulátorok.
A téli indítási problémák is a régiek, a költségek azonban az áfa és a termékdíj változása miatt új magasságokba emelkedtek, az ősszel pedig további drágulást hozhat az ólom világpiaci ára. Télen sűrűn járnak indítani a segélyszolgálatok. Némelyik új akkuhoz jár néhány év assistance. Erőtlenül forgat egyet-kettőt az önindító, kínos várakozás következik, aztán már ennyire sem futja az erejéből. Csend van az autóban, baljósan pislákolnak a fények a műszerfalon, ki-ki vérmérsékletétől függően sóhajt egyet, káromkodik, elbőgi magát vagy ütlegelni kezdi a kormánykereket. Aztán végiggondolja a következményeket: elkésik a gyerek az óvodából, nyárson fogja megsütni a főnöke, másfél óráig várhatja a segélyszolgálatot vagy kezdhet BKV-jegyet felhajtani. A rátermettebbek betoló személyzet után néznek, de ha egyszer teljesen lemerült az akkumulátor, jó eséllyel vásárlás lesz a végleges megoldás. Nem árt tehát most, kora ősszel beméretni a korosodó akksit, ezzel nemcsak sok bosszúságot, de némi pénzt is meg lehet spórolni.
Az árakat három tényező alakítja: az ólom világpiaci ára, az akku után fizetendő állami sarcok és a forint árfolyama. Utóbbit aligha kell magyarázni azoknak, akik nyitott szemmel járnak, különösen, ha devizahitelesek, vagy mondjuk kereskedelemmel foglalkoznak. A 27 százalékra emelkedett áfa is csak a marslakóknak lehet újdonság, viszont szintén 2012. január elsejéhez köthető egy másik fontos változás, a környezetvédelmi termékdíj drágulása, amelyet a gyártónak vagy az első forgalomba hozónak kell megfizetnie, és természetesen a kiskereskedők árcéduláján is nyomot hagy. A több mint két évtizede akkuforgalmazással foglalkozó Forex Kft.-nél megtudtuk, hogy tavaly még koordináló szervezetek gondoskodtak az elhasznált telepek begyűjtéséről, hulladéktelepre szállításáról és ártalmatlanításáról, ami az eladott új akkuknál kilónként legfeljebb 30-40 forintos költséget jelentett a kereskedőknek. Az idén azonban csak két lehetőségük maradt: vagy befizetik a 60 Ft/kg-os termékdíjat az államnak, vagy pedig saját maguk gyűjtik be az előírt kvótának megfelelő elhasznált terméket és szállítják a kohóba. Vannak, akik ezt bevállalják (sőt még adnak is egy-kétezer forintot a vásárlóknak a régiért), de a többségnek púp a hátán vagy teljesíthetetlen a vállalás, inkább maradnak a termékdíj befizetésénél.
A teljes cikk itt olvasható.