A hazai szabályozási környezet bizonytalansága és az új támogatási rendszer, a METÁR hiányában a megújuló energetikában érdekelt cégek többsége új projektjeik színhelyéül Magyarország helyett a kelet-közép-európai térség többi országát választja, mert ezekben az országokban rendelkezésre áll a hosszú távú beruházások biztonságos megtérüléséhez szükséges befektetési környezet.
Ha Magyarország nem lép, akkor végleg lekerül a külföldi zöld befektetők térképéről – állítja a Green Energy Investment Forum szakértője. A gazdasági világválság hatásai az energiaipart sem hagyták érintetlenül, a finanszírozási lehetőségek szűkülése, a nagymértékben visszaeső kereslet a szektor teljes vertikumának működési környezetének romlásához vezetett. Számos beruházást felfüggesztettek vagy lelassítottak, miközben a korábban abszolút védettséget élvező zöld energetikai beruházások támogatási környezetét is a legtöbb uniós tagállamban felülvizsgálták. Magyarország sem volt kivétel a fenti folyamatok alól, és habár a hagyományos technológiák esetében tavaly több erőművi beruházást is átadtak, láthatóan hiányoznak a magánszféra által kezdeményezett új beruházások és projektek. Az új támogatási rendszer, a METÁR hiányában ez a megállapítás fokozattan igaz a megújuló erőforrások piacára, lassan az Európai Unió felé vállalt megújuló-arány részcéljaink teljesíthetősége is megkérdőjeleződik. Mindeközben az újjászerveződött energetikai államtitkárság mintha a korábbiaknál kisebb hangsúlyt fektetne a zöld energetikai lehetőségekre, és erőforrásainak nagyobb részét a hagyományos energiaellátással (földgáz, szenek, atomenergia) kapcsolatos ügyek kezelésére fordítaná. Sajnos az elmúlt években tapasztalt magyar szabályozási folyamatok, a zöldenergia-termelés működési környezetét alapvetően meghatározó új támogatási rendszer bevezetésének folyamatos csúsztatása Magyarországot mostanra már szinte levette a külföldi zöld befektetők térképéről, és a szűkös források a régió más országainak zöld piacaiba áramlanak. Amennyiben Magyarország komolyan veszi az Európai Unió felélt vállalt kötelezettségeit, és elkötelezett a jövő energiaellátását jelentő környezetbarát technológiák iránt, akkor mielőbb szükség van egy nemzetközi szinten is versenyképes szabályozói és támogatási környezetre, amellyel Magyarország ismét felkerülhet a zöld befektetők térképére.„Mivel a zöld energiatermelési technológiák meglehetősen költségesek, így megfelelő támogatási rendszer hiányában megtérülésük pusztán piaci alapon jelenleg bizonytalan.
A versenyképesség hiányában e beruházások kizárólag stabil, kiszámítható és attraktív szabályozási környezetben terjedhetnek el, amelyet semmiképpen sem alapoz meg a hazai új támogatási rendszer folyamatos csúsztatása.” – hangsúlyozta Patkó Gábor elemző, a Green Energy Investment Forum programigazgatója. A szakértő szerint a hazai energetikai beruházások elterjedését a bizonytalan, gyorsan változó és kiszámíthatatlan szabályozás felszámolásával kell ösztönözni. A bizonytalan szabályozási környezet jelentősen emeli a projektek finanszírozási költségét, amely alapvető versenyképességi problémaként is megjelenhet Magyarországon a régió külföldi tőkéért folyó versenyében. Szintén fontos lenne tisztázni, hogy az állam pontosan milyen szerepet kívánni beöltetni a hazai energiaellátásban, az alapvető ellátásbiztonsági és szabályozási kérdések mellett mennyire aktív gazdasági szerepre törekszik a hazai és a regionális energiapiacon. A nyugati megújuló piacok kezdenek telítődni, így egyre több befektető és energiavállalat fordul a kelet-közép-európai és délkelet-európai régióban rejlő zöld befektetési lehetőségek felé. A külföldi befektetők alapvetően kockázatosabb piacként tekintenek Kelet-Közép-Európára, ezért egy jól átgondolt, transzparens és megfelelő biztosítékokkal ellátott támogatási rendszer bevezetése komoly versenyelőnyt jelenhet a régióban, az adott esetben gyengébb környezeti adottság ellenére is.