Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Amerikai kutatók Mongóliában azt állították, hogy a csapadékosabbra váltó éghajlat segíthette Dzsingisz kán hódításait.
A kán – eredeti nevén Temüdzsin – mongol nagykán és katonai vezető volt 1162 és 1227 között; ő egyesítette a mongol törzseket és alapította meg a Mongol Birodalmat. Hódításai során elfoglalta Ázsia legnagyobb részét, beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát, a Közel-Keletet és Kelet-Európát is. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. Dzsingisz kán sikerének titkát már régóta kutatják, elvégre az uralkodó huszonöt év alatt nagyobb területet vont uralma alá, mint a Római Birodalom négy évszázad alatt. A legújabb, Mongóliában előkerült leletek megváltoztathatják a nagykán hódításairól vallott nézeteket – olvasható a Science Magazine és a Guardian weboldalain.
A dendokronológus Amy Hessl a Nyugat-Virginiai Egyetem tudósa kutatócsoportjával egy, az ősi lávafolyamban megőrződött faanyag alapján egészen időszámításunk szerint 657-ig tudta visszavezetni az éghajlat változásait Mongóliában. Az évgyűrűk az 1200-as években rendkívül szélesek voltak, ami bőséges csapadékra utal. A sok eső nemcsak a fáknak kedvezett, hanem Mongólia pusztái is dús legelővé válhattak, ami bőségesen elláthatta élelemmel az előretörő hadsereg sok ezer lovát, valamint a harcosok élelmezésére szolgáló jószágot. Az évgyűrűkből a kutatók azonban azt is kiolvasták, hogy 1258 körül hirtelen sokkal hidegebbre és szárazabbra fordult az éghajlat. Körülbelül ebben az időszakban kezdett széthullani a Mongol Birodalom, és Dzsingisz kán utódai a fővárost a mai Peking területére telepítették át. A mongóliai történések azonban egy globális éghajlati esemény részei voltak: a legújabb londoni régészeti leletek azt mutatják, hogy az adott időszakban katasztrofális, sok ezer áldozatot követelő éhínség sújtotta Angliát. A klímaváltozásért egy masszív vulkánkitörés okolható, amely óriási mennyiségű hamut juttatva a légkörbe, és világszerte elhomályosította a Napot.