Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Paksi Atomerőműben keletkezett kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló pontos helyét 2015-re szeretnék kijelölni.
Végéhez ért a tervező, előkészítő munka, 2013 közepén elkezdődhetnek a terepi munkák a Nyugat-Mecsekben, ahol 2015-re szeretnék kijelölni a nagy aktivitású hulladékokat befogadó tároló pontos helyét – mondta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője egy sajtótájékoztatón szombaton Bodán. Kereki Ferenc a Nyugat-Mecsekben fekvő településen kilencedik alkalommal megtartott tájoló napon beszélt arról, hogy a térségben lévő agyagos földben építenek előbb egy mélygeológiai laboratóriumot, majd itt alakítják ki azt a tárolót, amely a Paksi Atomerőműben keletkezett kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgál. Jelenleg három potenciális helyszín van a környéken, ezek közül választják ki a 2015-ig tartó kutatási program során azt, ahol megépítik a tárolót. A 2015-ig tartó fázis közel 15 milliárd forintba kerül, és megvan rá a fedezet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban, amelynek legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű. “A tudomány mai ismerete szerint a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek egy úgynevezett mélygeológiai tárolóban történő biztonságos elhelyezése a környezet és az emberi egészség hosszú távú védelmét képes biztosítani” – hangsúlyozta Kereki Ferenc. Mint mondta, Magyarország is ezt az utat követi, ami összhangban van a nemzetközi ismeretekkel, az európai uniós irányelvekkel és a hazai tudományos állásponttal.
A nyugat-mecseki agyagkő kutatása hosszú időre nyúlik vissza, 1999-ben egy országos felmérés során választották ki mint lehetséges helyszínét a tárolónak. A 2003-ban kezdett kutatások 2006-ban abbamaradtak, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. a Bátaapátiban épülő, kis és közepes aktivitású hulladékok befogadására szolgáló tároló építésére koncentrálta erőit. A következő feladat a térségben kínálkozó három lehetőség közül kiválasztani azt, ahol majdan megépítik a mélygeológiai tárolót, mondta el Kereki Ferenc. A tervezést, előkészítést az engedélyezés, közbeszerzés követi, így legkorábban a jövő év közepén kezdődik a terepi munka, ami kutatófúrásokat, geofizikai méréseket, monitoringmunkát jelent. A teljes projekt körülbelül ötven évet ölel fel. A Boda térségében elhelyezni kívánt hulladékok egy részét a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelemei teszik ki. Az atomerőmű meghosszabbított 50 éves üzemidejével számolva 18 ezer darabbal lehet kalkulálni; jelenleg a Pakson lévő átmeneti tárolóban több mint hétezret tárolnak. A leendő mélygeológiai tárolóba kerülnek még az úgy nevezett nagy aktivitású hulladékok; ebből mintegy 400 köbméter keletkezik az atomerőműben, és további 100 köbméterrel az intézményi alkalmazásból számolnak. Nagy aktivitású hulladékok közé tartoznak például a reaktor aktív zónáját körülvevő, főként fém szerkezeti elemek.
Évente 250 köbméter folyékony valamint 170 köbméter szilárd, úgynevezett kis és közepes aktivitású hulladék keletkezik a Paksi Atomerőműben. Ezek befogadására szolgál a Bátaapátiban megépült Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló, amelyben jelenleg 3000 hordónyi, azaz hatszáz köbméternyi hulladék vár arra, hogy végleges helyére, a föld alá kerüljön. Kereki Ferenc az MTI kérdésére elmondta, hogy erre még idén sor kerül. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a térségben élők folyamatosan nyomon követhetik a Boda körzetében folyó kutatásokat, véleményezhetik őket, információt kérhetnek róluk, hiszen a társadalmi elfogadottságra nagy hangsúlyt helyeznek. E téren hasznosítani kívánják a Bátaapátiban szerzett tapasztalatokat. Kovács Győző, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Boda polgármestere azt mondta, a lakosság várja már a kutatások újraindítását. Mint kiemelte, annak, hogy egy nemzeti ügy megoldását vállalták, anyagi előnye van, hiszen a Nukleáris Központi Pénzügyi Alapból tájékoztatásra, fejlesztésre fordítható forráshoz jutnak.
